A Duna
|
A Duna Európa második leghosszabb folyama. Németországban, a Fekete-erdőben e red. 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe a folyó vízgyűjtőjén terül el, így az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A Rajna–Majna–Duna-csatorna megépítése óta részét képezi annak a vízi útnak, amely Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.
|
A Dunakanyar, a folyó középső szakaszán.
|
A Duna világméretekben is jelentős hosszúságú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Három szakaszra szokták tagolni, a Felső-, a Középső- és az Alsó-Dunára. |
Donaueschingen: A Duna jelképes forráskútja.
|
Hol ered a Duna? Máig nem zárult le a viccesnek tűnő vita. A Duna Németországban, valahol a Fekete-erdő mélyéről ered. Donaueschingen egy húszezer fős kisváros. Egyetlen valódi turisztikai vonzereje a Duna-forrás, amelyet egy míves szökőkút is jelöl.
|
Furtwangen
|
Két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával kezdődik a Duna. A két patak közül a Breg a nagyobb. Egy másik fekete-erdei település, Furtwangen lakói az 1950-es évek közepétől Breg egy forrását kezdték el úgy reklámozni, hogy tőlük ered a Duna. Vita ide vagy oda, a német kormány 1981-ben a Donaueschingen medencéjét jelölte meg a folyó eredeteként, azt a találkozási pontot, ahol a Breg és a Brigach Dunává egyesül.
|
A folyó és a tenger találkozása
|
A Duna a Fekete-erdőtől 2850 km hosszúságú, kalandos út után érkezik végállomásához, a Fekete-tengerhez. |
A Duna Paksnál
|
A folyó alsó szakasza nagyon lassú folyású és kis esésű. A deltatorkolat területén már szinte állóvízzé alakul. / torkolat = az a hely, ahol egy folyó egy tóba, tengerbe ömlik /
|
Műholdról a Duna-delta
|
A Duna-delta 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata Románia és Ukrajna területén.
|
A galériaerdők a folyók mentén kialakult, erdők, melyek a folyók vagy a nedves területek közelében folyosót kialakítva követik a nedves területeket .
|
A Duna különböző éghajlatú, területeken folyik keresztül, és változatos élővilágnak biztosít élőhelyet, de víz és a folyó melletti területek növényvilága nem túlzóan gazdag. A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű fehér fűz, fehér és fekete nyár jellemző. A kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző „galériaerdők” jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa mellett több kúszónövény, így iszalag, vadszőlő és komló megtalálható. A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az aljnövényzetben pedig mohák és harasztok. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán.
|
Dunai galóca selymes durbincs dankasirály
|
A Duna halállománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj ismeretes. Legjellemzőbb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a fogas.
A Duna ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a dankasirály. Minden folyószakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke gémet, vörös gémet, bakcsót, bölömbikát, függőcinkéket, batlákat. Csak a Duna-delta lakói a rózsás pelikánok. A holtágak, árterek legjellegzetesebb apró emlősei a vízicickány, a vízipocok, a törpe egér, a vidra, és az újabban visszaköltöztetett hód. A ragadozókat elsősorban a vörös róka és a görény képviseli. |
batla
|
|
Németország Szerbia Horvátország Románia Bulgária Moldova Ukrajna
|
A Duna Európa különböző tájain folyik keresztül, ahol a történelem folyamán igen különböző népek éltek, mégis alapvetően meghatározta és hasonlóvá tette e népek történetét, mivel táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként, illetve természetes akadályként működött a folyó. A Duna-medence 81 millió ember otthona. Ebből a legtöbb: 26,79% Romániában, ezután 12,7% Magyarországon, 11,60% Németországban, 11,11% Szerbiában és Montenegróban*, 9,51% Ausztriában él. |
Vaskapu-szoros
|
A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, Szerbia és Románia határán. 1896. szeptember 27-én nyílt meg az Al-Dunán a Vaskapu csatorna, ezzel Közép-Európa leghosszabb folyója teljes szakaszában hajózhatóvá vált. A szoros több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer.
|
Vízierőmű: Vaskapu
|
A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I , és a Vaskapu II. A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.
|
Vízierőmű:Bős
|
Magyarországon igen alacsony a folyók esése, hiszen a vizek a hegyvidéki területekről alföldi térségbe érnek. |
Ada Kaleh
|
Tudtad-e a Dunáról? Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki. Ada-Kaleh eltűnt a föld színéről. Jókai Mór Aranyember című regényében fontos szerepet játszó sziget mintájául, ez a sziget szolgált. |
Traianus /római császár/ hídja
|
Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. |
|
A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt. |
|
A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki. |
Lánchíd |
A legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti volt. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” Az árvíz 153 halálos áldozatot követelt. A hősies mentésről és az „árvizi hajós” Wesselényi vakmerő mentéséről olvashatunk Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán című regényében. A Széchenyi lánchíd (Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. A híd építését Széchenyi István kezdeményezte. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkő-letételi ünnepségét. A kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. |
|
|
Ínség-szikla
|
Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Legutóbb 2018-ban lehetett megfigyelni. |