A hónap ajánlata

Balatoni halak

 

Szokatlan dolognak tűnik, hogy egy folyóban, vagy tóban élő halaknak emléknapja legyen. Hazánkban 2004. óta rendezik meg a Balatoni Halak Napját, mely rendezvénnyel a Balatonra, valamint a benne élő halakra kívánják felhívni a figyelmet.

 

Néhány fontosabb adat a Balatonról

 

A Balaton (becenevén „a magyar tenger" Közép-Európa legnagyobb tava. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km². A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek.

 

A földtörténeti középkorban, a lerakódott üledékes kőzeteken jött létre. Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét.

 

Élővilága

 

A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő - fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád, a tavi káka, a zsombéksás és a keskenylevelű gyékény.

Az állatvilágot Európa számos madara illetve mintegy 50 féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük a balatoni szivacs -, rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

 

A Balatonban közel 50 féle hal él. Ennek egyötöde őshonos. Az igazi balatoni hungarikum a keszeg (dévér és vörös szárnyú), a fogas (más nevén süllő), a csuka, harcsa és a balin. A legkedveltebb balatoni halunk a ponty, dacára annak, hogy a Balaton eredetileg nem pontyos víz. Ismerkedjünk meg mi is ezekkel a halfajtákkal!

 

Ponty

 

A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A ponty a lassú folyású, dús növényzetű, melegebb vizek lakója. Ez a hal az alacsony oxigéntartalmú vizekben is jól érzi magát. Ez az egyik legkedveltebb étkezési hal hazánkban, de például Amerikában ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják. Ha egy ponty elég ügyes ahhoz, hogy ne kerüljön horogra vagy hálóba, akár 40 évig is elélhet. Átlagos mérete 25–30 centi, de esetenként 120 centisre is megnőhet.

 

 

 

 

Süllő, vagy fogas

 

Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. A másfél kilósnál nagyobb példányokat "fogasnak" vagy "fogassüllőnek" nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta, melyek segítségével zsákmányol.

 

 

Csuka

 

Lapos fejű őshonos ragadozóhal. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra, akkor nem üldözi áldozatát.

 

 

 

 

 

Harcsa

 

A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján, a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk, amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak, ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke. Társasan él 5-20 fős csoportokban alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók és tavak nádszegélye mellett. A nappalt nyugalmi állapotban tölti, főként éjjel táplálkozó, rendkívül falánk ragadozóhal. Nagyon jó szaglással rendelkezik. Megérheti akár a 100 éves kort is.

 

 

 

 

Balin

 

Hiába tartozik a pontyfélék családjába mégis ragadozó. Izmos és nagy testén vörhenyes uszonyok vannak. A háta sötétzöld, néha arany vagy ezüst színárnyalatokkal. A testének oldalai ezüstfehér színben csillognak és a hasa fehér. Szemei kicsik, de látása igen jó és szája fogatlan, felfelé nyíló. Kisebb méretű pikkelyeit a sötét szélük jellemzi. A balin rendkívül érzékeny a szennyeződésekre és a természeti változásokra. Szinte egész Európában megtalálható Dánián és Anglián kívül ahol a balin teljesen kipusztult. Kelet Ázsiában is honos és Iránban is sikeresen honosították. Előfordul a félig sós vizekben is.

 

Dévérkeszeg

 

A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él. Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben.

 

 

 

 Angolna

 

A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyóra emlékeztető angolna. Már az 1890-es években találtak angolnát, de ekkor csak elvétve került ide. Tömeges betelepítésére először 1961-ben került sor. A hal jelentősen megváltoztatta a Balaton fajösszetételét, mert nem csupán szúnyoglárvákat, hanem kisebb halakat és ikrát is zsákmányol. Jelenleg lehalászása folyamatban van.

 

 

 

 

 

 

Garda

 

A hal testhossza 25-35 centiméter, maximum 60 centiméter. Szájrése meredeken felfelé irányul. 90-115 kicsi pikkelye van a hullámos oldalvonala mentén. Rajhal, amely napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik. Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok és apró halak. Legfeljebb 9 évig él.

Balatoni halászatának a múltban komoly rituáléja alakult ki, a rajban járó halakat a halászok Tihany magaslatain figyelő őrszemek útmutatásai alapján igyekeztek bekeríteni és kifogni, erről kapta a faj a "látott hal" nevet.

A balatoni hal nem tömegcikk, amelyet a szupermarketek polcain több száz tonnányi mennyiségben árulnak. A Közép-Európa legnagyobb tavából fogott keszegfélék, süllő, ponty, csuka, harcsa, balin, garda, angolna különleges csemegének számítanak.

 

 

Néhány érdekesség halakról

 

• A halak több mint 450 millió éve élnek Földünkön
• Mindeddig több mint 25 ezer fajt azonosítottak be, s becslések szerint további 15 ezer azonosítatlan faj létezik.
• A csőrös bozóthal képes oxigént felvenni a levegőből és tud szárazföldön „mászni" erős melluszonyának köszönhetően.
• Egyes halaknak, pl. a cápáknak nincs úszóhólyagja, ami segíti a vízben történő lebegést, így folyamatosan úszniuk kell. Amikor nem úsznak, lesüllyednek a tengerfenékre.
• Egyes halak fogcsikorgatáshoz hasonlító hangot hallatnak, míg mások (pl. a harcsa) az úszóhólyagja segítségével ad ki különös hangokat.
• Néhány faj képes repülni (siklani), a vízfelszínen ugrándozni vagy akár sziklát mászni.
• A világ legnagyobb hala, a cetcápa akár a 15 méter hosszúra is nőhet, tömege elérheti a 20 tonnát.
• A halak jól fejlett érzékszervekkel rendelkeznek. Egyes fajoknak még a szaglása és a hallása is kitűnő.
• A halak érzik a fájdalmat és a stresszt csakúgy, mint az emlősök és a madarak.
• A halak nyitott szemmel alszanak.
• Az aranyhal kifehéredik, ha nem éri napsütés!
• A halak többsége - az angolnafélék kivételével - nem tud hátrafelé úszni.