Farsang 

 

 

A farsangi mulatság, játék elején így verseltek: Figyelem, figyelem közhírré tétetik. A farsangi mulatság elkezdődik! Ide gyűjjön apraja-nagyja, Ha játékunkat látni akarja! Aki itt van, haza ne menjen. Aki nincs itt az is megjelenjen.(Népköltés)

A farsang  vízkereszttől hamvazószerdáig (amit hívtak szárazszerdának, böjtfőszerdának, aszalószerdának is), vagyis január 6-tól a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A farsang idejét úgy kapjuk meg, hogy az első, tavaszi (március 21-e utáni) holdtöltét követő vasárnaptól (azaz húsvéttól), visszaszámolunk hat hetet.
Ha farsang - akkor móka, kacagás, játék és bőséges evés, ivás. A farsang szó hallatán szinte mindenkiben az álarcosbálok, táncos mulatságok hangulata, a jelmezes felvonulások színes kavalkádja elevenedik meg. De honnan is ered ez az ünnep?

A farsang története

A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep. A farsang lényege a tél temetése  és a tavasz eljövetelének ünneplése.  Az álarcok, mint maszkok és a felvonulás sok helyen a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította.
A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, majd miután mégis fennmaradt, elismerve azt keresztény rítusokká alakította. A katolikus egyház ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg. Ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották, majd az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek és a szórakozásnak.

A farsanghoz fűződő rítusokat számtalan nép népszokása őrzi. Egyes helyeken a mai napig fennmaradtak a maskarás felvonulások. Ilyen hely Mohács is, ahol minden évben megrendezik a busójárást, ami napjainkra turista látványosság lett.
Európában a leghíresebb talán a velencei karnevál, mely külföldről is nagyon sok látogatót vonz. Brazíliában Rio de Janeiro a karnevál idejére a világ fővárosává válik.

Magyar farsangi népszokások

Farsang napja ma vagyon,  Tyúkot üssenek agyon. Bor legyen az asztalon, Hogy a vendég ihasson. Tyúk ide, húsos, Kalács ide, fonatos, Rétes ide, mákos, Garas ide, páros!  (Népköltés)

Téltemetés Torockón (Erdély)

A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe, a nagy evések és ivások időszaka.

A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. Ilyenek a kormozás, busójárás, téltemetés - melyek a tél, mint gonosz elűzését jelképezték.

Ekkor a falusi emberek felöltöztettek egy, a telet jelképező szalmabábut és nagy dirrel-durral, sok tréfával, mókával fűszerezve elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el.

Természetesen a viadalban a tavasz került ki győztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, a farsang "farkán" tartották - azaz - farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden. Ilyenkor maskarába bújt emberek jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek, köszöntőket mondtak, mellyel az esztendő bőséges termését az emberek jövőbeli sikereit hivatottak megjósolni. A lakodalmak időszaka is a farsang idejére esett. Ennek oka az volt, hogy különös mágikus kapcsolatot képzeltek az egybekelő ifjú pár és az ébredő természet között. A felnőttek, gyerekek, asszonyok, lányok, férfiak sokszor külön-külön farsangoltak. A farsang gondolatköre a házasság témája körül forgott. Szokás volt például azokat a lányokat, akik a farsang végén pártában maradtak, kicsúfolni.

Általános volt a tánc és a bálozás szinte minden faluban. Ismertek  a  farsangi  napok jellegzetes táji megnevezései is, úgymint a farsangvasárnapot megelőző kövér- vagy zabáló csütörtök, mely elnevezés onnan származik, hogy ilyenkor kezdték meg a farsangi ételek készítését (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra). A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés is a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi.

Amikor elérkezett húshagyó éjféle, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak. Abbahagyták a mulatozást. A bíró letette a vonót vagy dudát, mert "begyött a böjt". Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda, már a hosszú böjt megkezdésének első napja. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés is, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. A szlavóniai Kórógyon ez a mondás járta: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon". A hívő katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsíros ételeket. Ebben a negyven napban az egyház tiltotta a vigadalmat, még a lakodalmat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a közelgő keresztény ünnepet, a húsvétot.

Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek - sajnos nem sok ismeret áll rendelkezésünkre. Az biztos, hogy minden tájegységen más-más ételt fogyasztottak, sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos, hogy a farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Ismert a fánk szalagos változata, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk, más néven csöröge, és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk is.

Játékok

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően, ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, versengéseket rendeztek.
A farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. Az álarcos alakoskodás között feltűntek az állatalakoskodások is. Különösen kedvelt volt a medve, ló, kecske és gólya.
Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.
A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság.

Mohácsi busójárás napjainkban

Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés. A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak. Egyéb szokások: maszkos felvonulások, (Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a "busójárás"). köszöntők /sardózás/, ügyességi játékok /kakasütés, gúnárnyakszakítás/ és a leánycsúfoló szokások.

Endrődön „Mán akkor farsang vót, mán jó vót, örűtünk, mer akkor mentünk farsangolni. Hun az egyik rokonho, hun a másik rokonho.Inkább anyánkkal mentünk... Komáztunk (beszélgettünk,kártyáztunk,játszottunk. A felnőttek is játszottak a gyerekekkel...egész nap játszottunk, bújócskáztunk, malmoztunk.Az emberek, meg az asszonyok a padkát körülülték, oztán mondták, ki mit tudott. Családrú...Az oszt nem okozott gondot, hogy hú, ez a sok nép hun is alszik, mer nincsen ág.Be egy jó nagy öl szalmát oda a földre, leterítették hamvassal,lefeküdtek, osz jóécakát. Kabáttal, miegymással betakaróztunk... Nem vót abbú sem gond, hogy: - Jaj , Istenem, gyün a rokonság, mit ad nekik.Egy csomó paprikást ódalassal, kolbásszal, megvót az ünnepi ebéd. Sütött fánkot vagy herőcét. A fánknak a maradékát megcsinálták bíbilábnak vagy kacsabegynek... Vége vót a farsangnak, vége vót a bálaknak."  (Részlet a Népszokások Endrődön című könyvből)

Farsangi fánk

A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. Állítólag már II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e.: 1290 – 1224) sírjának domborművén már látható, hogy két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. Több vallás kultikus süteménye között találunk fánkot.

Az egyik legenda szerint: „Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek." (Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának, a csehek  talkedlinek hívják, a  franciák fánkja Beignets, a Rómaiaké fritella, a hollandoké oliebollen, a spanyoloké churros stb.

A fánk európai elterjedésének történetéről másik híres legenda is él a köztudatban. Marie Antoinette királyné egy farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben.  A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált.

Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben.  Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finomság.

Rövid, vidám népi mondókával kínálgatták: 
Itt a farsangi fánk zamatos ízével
Akinek nincs foga, rágja az ínyével.
Tessék megkóstolni, tessék megízlelni.
Biztosan tudom, fog is ez ízleni..

Farsang ma

Az idén 2011. január 6-tól március 8-ig (húshagyó keddig) tart a farsangi időszak. Evés-ivás, móka, kacagás, álarcosbálok: szóval itt a farsang! A tavaszvárást hosszú évtizedek, évszázadok óta számos programmal, bállal és egyéb rendezvénnyel színesítik. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak igazi örömünnep. Régebben inkább csak a farsang utolsó három napján rendeztek táncmulatságot. Ma már minden hétvégén találhatunk valamilyen programot. Megyénkben, Gyulán hagyománnyá vált a Gyulai Reneszánsz Kranevál, amely az idén - hetedik alkalommal - február 25-26-án Téltoló Farsang néven kerül megrendezésre.

Kiváló alkalom ez az időszak baráti együttlétek, házi farsangi mulatságok megrendezésére is. Finom partifalatok, vagy háziasabb jellegű ételek mellett, jó hangulatban kellemes órákat tölthetünk el. Egy házi jelmezverseny lebonyolítása pedig nem nagy feladat! Baráti körben szívesen maszkírozzuk magunkat és öltözünk be, a legviccesebb jelmezekbe is. Ráadásul a tél is gyorsabban elmúlik, ha részesei leszünk farsangi mulatságoknak.