Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom vigalom,-
Nincs a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok,
Rázzátok a kolompot:
takarodjon el a tél-
Örvendezzen, aki él!
/ Sarkady Sándor: Farsang /
 |
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (az idei évben február 13.) tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka". Ez az utolsó három nap, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A busójárás mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác /délszláv népcsoport Magyarország déli részén / népszokás volt. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. Fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. |
A busó öltözet:
 |
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. |
Eredete:
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a török rabigát. Ijesztő álarcokba öltöztek, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkeltek a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról. Ennek a mondának nem sok valóságalapja van, hiszen a történelem a török kiűzését Mohácsról egész másként hagyta ránk.
Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
Másik magyarázat szerint a busójárás célja a téltemetés, a télűzés volt. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.
A műsor főbb elemei: partraszállás; melynek során a túlparti „Szigetből" ladikon áteveznek a busók.
Felvonulás:
 |
Egy menet három csoportból áll. Az első csoportot, a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres. A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamus zsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz.
|
Az első csoporthoz tartozik az óriási kürt.
Téltemetés: Ünnepélyes körülmények között, koporsó vízbebocsátásával eltemetik a telet.
 |
Este következik a máglyagyújtás. A főtéren összegyűltek körtáncokat járnak. Mohácson számos más jelmezes csapat vesz részt a mulatságban, Szerbiából, Lengyelországból. Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójárásnak. Kárlovóban található a világon az egyetlen busójárási hagyományokat bemutató múzeum. Hasonló karneváli maszkok léteznek még Svájcban, Olaszországban és Szardínián. Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is. Az UNESCO 2009 szeptemberében, felvette a Mohácsi busójárást a szellemi örökség reprezentatív listájára. |