Karácsonyi kántálás

 

A karácsonyi, többnyire énekes, verse köszöntőt általában kántálásnak nevezték, de néhol kóringyálás, pászlizás, medikálás, angyali vigasság néven emlegették. A köszöntők énekelve járták végig a falut. A kántáló énekek közül a legismertebbek: a Csordapásztorok..." kezdetű, a „Mennyből jövök tihozzátok", és a „Mennyből az angyal", „Pásztorok keljünk fel".

A karácsonyi énekléshez jókívánságokat tolmácsoló versek, adománykérő rigmusok is kapcsolódtak. Engedélykérés után énekeltek, amely után többnyire ajándékot kaptak: diót, almát, bélest, perecet, madár alakú kalácsot.

 

Kiskarácsony, nagykarácsony,
Kisült e már a kalácsom,
Ha kisült már adják ide,
Mer én azért gyüttem ide,
Ha nem sült ki én nem várom,
Mert igen fázik a lábom.

(Andódról származó kánta)

 

A Betlehemezés

 

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő, legismertebb és legelterjedtebb népszokás. A betlehemezés több szereplős karácsonyi, paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. A népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városából ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével.

Az egész Kárpát-medencében elterjedt, ismerik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék központi eleme a pásztorjáték, tréfás párbeszédére épül. Fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Tájegységenként több típusa alakult ki. A legarchaikusabbak az erdélyi játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, és a pásztorok álarcot is viselhetnek.

 

Bukovinai székelyek betlehemezése, Izmény (Tolna megye). Lantos Miklós felvétele, 1980

A Háromkirályjárás

 

A bibliai három királyokat megjelenítő alakoskodók köszöntő felvonulása volt. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, valamint a karácsony és újév közötti időszakban is járták. Történeti előzménye a csillagjárás, a 16. századig nyúlik vissza. A betlehemezésben gyakran együtt jelenik meg a pásztorjáték a három királyjárással. Jellegzetes viselet a magas papírsüveg, hosszú köpeny, és a többnyire kiugratható szerkezetre készített csillag.

„A háromkirályok napközbe vótak, inkább úgy délelőtt. Mentek tanyárú tanyára, alig ment el az egyik csapat, gyütt a másik. A három király, meg az angyal. A fejükön csákó vót, a kezükben bot, egy meg vitte a csillagot. Kifordított bekecsbe. Az ablakot megverték:- Adnak-e a háromkirályoknak szállást? Ha azt mondtuk: Adunk!, akkor begyüttek. Hosszú fehír ruhába vótak az angyalok. „

(Népszokások Endrődön, Endrődi Füzetek, 4.)

 

Háromkirályok a kiugratható csillagukkal, Endrőd (Békés megye). Kunkovács László felvétele, 1985.

 

 Betlehemjárás Endrődön (részlet)

(Vaszkó Irén 1982-ben leírt kézirata alapján.)

Az anyagot 1954-ben írta le, de ezelőtt már a '40-es években is gyűjtötte. Az ötvenes évek végéig még élő népszokásként, leginkább a külterületi tanyákon maradt fenn. 1982-ben Vaszkó Irén tanárnő, helytörténész támasztotta fel újra ezt a szép szokást.

Karácsony előtt két héttel, az ádvent közepén megindultak a betlehemes járás csoportjai. Már előzőleg szépen tanulgatták az öregektől a szöveget, a dallamokat. Az advent valami várakozó szent érzéssel töltötte a szíveket el.

Minden utcának megvoltak a maga csoportjai. Szinte minden utca csoportja tett bele valamennyi kis változást, így születtek meg a variációk. A családok becsületbeli, megtisztelt kötelességnek tartották a betlehemesek fogadását. Játék után megjutalmazták őket, dióval, almával, módosabbak pénzzel. A betlehemesek egy kis maguk csinálta, vagy örökölt fatemplomot vittek magukkal, abban volt egy kis jászol, egy kis széna benne és a szénán egy porcelán kis Jézuska. Egy kis darab gyertya, amit bent meggyújtottak.

A pásztorok: bundában, báránybőr sapkával, a bojtárok fél bekecsben, az angyal v. angyalok egy fehér inget vettek felső ruhájukra. Az angyal szerepét is fiúk játszották. Mert kimentek ám a tanyákra is és hóban, sárban kellett vándorolniuk. Rendszerint délután, etetés után indultak, mikor már az egész család odabent ült a kemence mellett és hallgatta Jézus születésének történetét.

 

Beköszöntő

Dícsírtessék Jézus a fődön és mennyekben,
Ki e háznak urát tarja egészségbe.
Mi nem azért jöttünk, hogy itt fabulyázzunk,
Vagy valamely tréfás játékot előhajhásszunk,
Hanem hogy krisztus Urunkról példát mutathassunk,
Engedelmet kérünk, ezzel szolgálhassunk.

 

A kis Jézusnak ajándékot adó háromkirályok, Endrőd (Békés megye)
Kunkovács László felvétele, 1985

Az angyalok szerepét is fiúk játszották. Mert kimentek ám a tanyákra is és hóban, sárban kellett vándorolniuk. Rendszerint délután, etetés után indultak, amikor már az egész család odabent ült a kemence mellett és hallgatta Jézus születésének történetét.

A fekete-fehér képek forrása:http://mek.niif.hu/02100/02152/index.phtml

A Dunántúlon található Vörs község Európa szerte híres Betlehemét a helyi katolikus templomban építik fel, minden évben. A méretét, és a felhasznált anyagokat tekintve egyedül álló betlehem minden évben több tízezer látogatót vonz.

 

A vörsi betlehem egy részlete