A Nobel-díjról
A világ egyik legrangosabb díját Alfred Nobel alapította. Több tudományterületen elért kimagasló eredményeket és a békéért tett erőfeszítéseket ismerik el a díjjal.
Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különböző ágaiban tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, katonai célokra csak elenyésző mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendő emberbaráti szeretete vezette a világbéke előmozdításának gondolatához.
Nobel nem nősült meg, egész vagyonát egy alapítványra hagyta. Úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamatiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseiért a díjat kiérdemli. 1968-tól a közgazdaság terén kimagasló eredményt elért személyeket is elismerik.
San Remoban halt meg 1896. december 10-én. Hagyatékát akkor 9 millió dollárra becsülték. A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. Első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak ki Nobel-díjakat.
Nobel díjalapító testamentuma
Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok adják, a díj összege évről évre változik. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet.
A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, svéd szobrász tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Hátoldaluk azonban különböző. Az érmeket a svéd Királyi Pénzverde készíti.
Az érmék hátoldalai:
Fizikai és a kémiai | Élettani illetve fiziológiai | Irodalmi |
,
A békedíjjal adományozott érmet Gustaf Vigeland neves norvég szobrász tervezte, és a norvég Királyi Pénzverde készíti.
A közgazdasági érem előlapján ugyancsak Nobel arcképe látható, alatta két egymásba fonódó bőségszaru van.
A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. Az odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. 1936 óta azonban már nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagja. 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.
A Nobel-díj megszerzésének feltételei:
- Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak. A jelölt csak életében kaphatja meg.
- A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek.
- A békedíjat szervezetek is megkaphatják. (Ez az egyetlen olyan díj, melyet szervezet is kaphat)
Jelölés:
- A szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik.
- Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat.
- A jelölők teljes titoktartást fogadnak. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok ötven évig nem kerülhetnek nyilvánosságra.
Díjátadó ünnepség 2007-ben.
A díjakat a mindenkori svéd király adja át a stockholmi Koncertteremben
Vendégek az ünnepséget követő díszvacsorán, a stockholmi városházán
Magyar, vagy magyar származású díjazottak:
Lénárd Fülöp – fizikai (1905)
Bárány Róbert – orvosi (1914)
Zsigmondy Richárd – kémiai (1925)
Szent-Györgyi Albert – orvosi (1937)
Hevesy György – kémiai (1943)
Békésy György – orvosi (1961)
Wigner Jenő – fizikai – megosztva (1963)
Gábor Dénes – fizikai (1971)
Daniel Carleton Gajdusek – orvosi – megosztva (1976)
Milton Friedman – közgazdasági (1976)
Elie Wiesel - béke (1986)
Polányi János – kémiai – megosztva (1986)
Harsányi János – közgazdasági – megosztva (1994)
Oláh György – kémiai (1994)
Kertész Imre – irodalmi (2002)
Herskó Ferenc – kémiai – megosztva (2004)
IAEA ( International Atomic Energy Agency) 2005 évi dolgozói (15 magyar) – béke – megosztva (2005)
Szent-Györgyi Albert 1937-ben Gusztáv svéd királytól átveszi az orvosi Nobel-díjat
A magyar Nobel-díjas tudósoknak hazánkban az alábbi helyeken van önálló emlékműve:
- az ún. Tudósok fala a budapesti West End City Center melletti sétányon (Kő Pál alkotása)
- az ELTE Természettudományi Karának aulájában
- Egerben a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium udvarán a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjában
- Budapesten a Nagy Imre téren, az MTESZ Székház bejáratánál több emléktáblán
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének aulájában emléktábla örökíti meg azon magyar és magyar származású Nobel-díjasok nevét, akiknek életükben közük volt a BME-hez