Aggteleki Nemzeti Park

 

Az Aggteleki Nemzeti Park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen fekszik. A terület alapvetően alacsonyhegységi-dombsági szinten helyezkedik el, csak néhány pontja éri el a középhegységi magasságot. A környék földtani fejlődéstörténetét a földtörténeti óidő végétől, kb 250 millió év, követhetjük nyomon.

 

 

 

 

 

Az Aggteleki-karszton kilencven kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A nemzeti park legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak. Az egyes karsztforrások vízhozama erősen ingadozó a csapadékmennyiségtől függ. A mészköves talajon zömmel kis területű és mélységű állóvizek jöttek létre. Csapadékos időben időszakos tavak is kialakulnak. A nemzeti park területén mesterséges tavakat is találunk.

 

 

 

 

 

 A Világörökség része Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja az aggteleki Baradla-barlang,
Magyarországi szakasza 17 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel.

A barlang természetes bejárata, Aggtelek község mellett egy meredek sziklafalban található.

Az aggteleki bejárat melletti barlangmúzeum a feltárás történetét, régészeti leleteit és a húszezer hektár kiterjedésű Aggteleki-karszt gazdag, növény- és állatvilágát tárja a látogató elé.

Az Aggteleki-cseppkőbarlangban a tárgyi leletek, szerszámok bizonysága szerint már 7 ezer évvel ezelőtt is laktak emberek. A barlangról a legrégebbi írásos tudósítás 1742-ből származik. A barlang szenvedélyes kutatója Vass Imre volt, aki 1825-ben kihasználva a nagy szárazságot, a nehezen járható, és korábban vízzel borított barlangszakaszokon is átjutott. Jelenleg a Baradla-barlang feltárt és feltérképezett szakasza 25 km hosszú, melyből 7 km a Szlovák Köztársaság területén Domnica néven ismert.

 

A Baradla barlang

A Baradlát mindenkinek látnia kell! A falakon fehér, vörös, narancs- és citromsárga színekben pompázó csillogó cseppkövek, cseppkőoszlopok sorakoznak. A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 m magas Csillagvizsgáló. A Baradla egyéb méretei is lenyűgözőek. Legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő Óriások terme, mely 200 m hosszúságával és 60 m magasságával méltán vívta ki a nevét.

 

  Óriások terme

 

  A Csillagvizsgáló / 25 m magas /

 

Az Aggteleki- cseppkőbarlangot a víz vájta ki a puha kőzetben. A hegyek felszínén beszivárgó esővíz folyókká duzzadva vájja ki a sziklát és alakítja a barlangokat a hegyek belsejében. A felszínről beszivárgó esővíz nagy mélységbe is lejuthat, így eljut a mélyen levő barlangokig és azok tetején megjelennek a cseppjei. A folyamatosan csepegő víz kisebb-nagyobb, néha hatalmas cseppköveket hoz létre. A cseppkövek olyanok, mint a szobrok, mindegyik hasonlít valamire, erről szokták elnevezni őket. Egy-egy cseppkő több száz, vagy ezer éven át növekszik, épül. A cseppkő a sziklákon átszivárgott víz által kioldott sókból épül föl.
Letörni egy pillanat, de ezzel a természet több száz éves munkáját tesszük tönkre.

  Sárkányfej

 

  Tigris

 

 Nézd meg a következő filmet a híres cseppkőbarlangról!