Magyarbiliárd játék és sport

magyarbiliard jatek es sport 1Szabályai: váltott játékban minden játékosnak külön golyója van. Ahhoz, hogy a célgolyó bábut boríthasson, először falat/és vagy piros golyót kell érintenie, és/vagy a lökő golyónak kell falat érintenie a célgolyó érintése előtt. A pontszám a büntetőpontból, az lökés által eldőlt bábuk és karambol összértékéből adódik össze. A játékot (lyuk/zseb nélküli) szabványos "karambolasztalon" játsszák. A játékhoz 3 db szabványos karambolgolyó kell, 1 vagy 5 fabábu. Mivel a játékosok váltva löknek, így mindkét fél folyamatosan játékban van. A játékosoknak a pontszerzés mellett arra is törekedniük kell, hogy az ellenfélnek ne hagyjanak „állást”, jó pozíciót. A magyarbiliárdot 120 pontig játszák, aki előbb eléri, az nyeri a szettet. Az utolsó szerzett pontoknak vagy bábborítást tartalmazó szabályos lökésből, vagy az ellenfél hibájából kell származnia Egy mérkőzés páratlan számú szettből áll, a mérkőzést az nyeri, aki a legtöbb szettet éri el. A Békés vármegyében és városunkban is népszerű játékot ma is töretlen népszerűséggel játszák, versenyeket szervezve. A speciálisan magyar szabályok szerint játszott biliárd játék nem azonos más nemzetek biliárd játékaival.

Előterjesztés

magyarbiliard jatek es sport 1   magyarbiliard jatek es sport 2   magyarbiliard jatek es sport 3

Tímár Máté irodalmi munkássága

timar mate irodalmi munkassaga 1

Tájszavak egész garmadájával dolgozott, a paraszti munka évszázados, helyi állapotának leírásával teremtette meg műveinek sajátos légkörét, hangulatát. 1960 után megjelenő művei folyamatosan követték egymást. Regényei, novellái, melyek élményanyagát a megélt paraszti világ, a világháború átélt pokla, a hadifogság szenvedései adták. Prózai realista művei hűen tudósítottak a falvakban végbement hatalmas változásokról, emberi drámákról, a téesz-szervezés folyamatairól, az életmódváltozásról.

Rendszeresen látogatott haza, Endrődre, és szeghalmi, egykori gimnáziumába is. Irodalmi barátságot nem csak a kor jeles hazai, jele íróival ápolt, hanem Tamási Áronnal és Sütő Andrással is. Tímár Máté irodalmi munkásságát József Attila és SZOT díjjal ismerték el. 1992-ben a Magyar Köztársaság Aranyérdemkeresztje kitüntetést is átvehette.
Tímár Máté egyike volt azoknak az értelmiségieknek, akik a két falu: Endrőd és Gyoma egyesítését szorgalmazták s hittek ebben. Hite szerint az egyesüléssel, a későbbi városi rang elnyerésével a felemelkedést támogatta, Gyomaendrődinek vallotta magát. „Gyomának és Endrődnek együtt, emberszabású módon kellene élni és kistelepülési történelmet csinálni!”
1996-ban Gyomaendrőd díszpolgárának választották. 1999-ben hunyt el, hamvait Endrődön, szülei sírjába temették el.

Tímár Máté anekdotai eszközökkel, színesen, ízesen, árnyalt nyelvi gazdagsággal idézte az alföldi, vidéki jellegzetes figurákat, életrajzi elemekre bőven épített. Szűkebb környezetéből merített történetei aprólékos, realista bemutatását, az aktuális problémákat, társadalmi gondokat megrendítő, vagy mulatságos tálalásban kínálta olvasóinak. Mindvégig megmaradt eredeti stílusánál, formavilágánál, nem hódolt be újító modern irányzatoknak. Művei nyelvi világára felfigyelt Lőrincze Lajos professzor is. Követendő példának állította stílusát és nyelvezetét: „Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, országnak-világnak megmutatta annak szépségét.”



Előterjesztés

timar mate irodalmi munkassaga 1   timar mate irodalmi munkassaga 2   timar mate irodalmi munkassaga 3

timar mate irodalmi munkassaga 4   timar mate irodalmi munkassaga 5

Körösi halászlé Tímár János receptje alapján

korosi halaszle 3 

Körösi halászlé Tímár János receptje alapján

 

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

 

A Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé Gyomaendrőd egyik emblematikus étele. A népszerű és kedvelt étel, mint helyi gasztronómiai érték jelentős turisztikai vonzerőt képvisel.

Gyomán és Endrődön mindig népszerű volt a halételek fogyasztása. Az egykori Halászkert vendéglőben kapható, Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé már évtizedekkel ezelőtt kedvelt volt a helyi lakosok, a turisták és a Liget fürdő vendégei körében. A halászlének elkészítési módja, ízesítése Tímár János, a neves vendéglátó-ipari szakember nevéhez fűződik.


 

korosi halaszle 1   korosi halaszle 2

korosi halaszle 4   korosi halaszle 5

Előterjesztés

Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny

halfozo verseny 4 

Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny

 

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

 

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

 
1998. augusztus 21-én rendezték meg első alkalommal Gyomaendrődön a Nemzetközi Halfőző Versenyt. Ötletgazdája Tímár János vendéglős volt, szakértelmének, széles ismeretségi körének és kapcsolati tőkéjének köszönhetően a halfőző verseny hazai és nemzetközi érdeklődést keltett, a versenyekre több országból érkeztek.

A régi piacteret (mai Kner teret) ellepték a bográcsok, a főzők és az érdeklődők. A profik és az amatőrök három kategóriában: dunai, tiszai-körösi típusú halászlé és vegyes halételek készítésében mérték össze tudásukat.
A halfőző verseny 2002-ben került át az endrődi Népligetbe és része lett a Szent István napi programnak. A rendezvény kulturális programokkal egészült ki, és továbbvitte az első szervezők színvonalas munkáját. Az évek során sok szervezője, több helyszíne is volt a versenynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet töltött be, kedvelt rendezvény volt. A Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Versenyt városunk önkormányzata nagyrendezvényként tartja meg minden évben, hogy a gasztrokultúra megőrzésével színesítse Gyomaendrőd kulturális életét és növelje a város turisztikai vonzerejét.

 

halfozo verseny 3   halfozo verseny 5

halfozo verseny 1   halfozo verseny 2

 

Előterjesztés

Dr. Tóth Elek szilvatermesztő és nemesítő kutató tevékenysége

dr toth elek szilvatermeszto es nemesito kutato tevekenysege 1

Dr. Tóth Elek szilvatermesztő és nemesítő kutató tevékenysége

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Varga Ferencné

Dr. Tóth Elek több évtizedes szakmai munkájával, kutatási tevékenységével hozzájárult a szilvatermesztés fejlődéséhez, annak mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt. A nevéhez fűződő szilvafajták ma is közkedveltek.

1911. április 6-án született Endrődön. Édesapja Tóth János kertész, aki a Népliget létrehozója volt. Elemi iskoláit Endrődön végezte.

A Bajai Magyar Királyi Kertészképző Iskolába 1928-ban iratkozott be, melyet kitűnő eredménnyel végzett el 1931-ben. Ezután tovább képezte magát a Felsőfokú Szőlő-és Borászati Tanfolyamon, melyet a katonai szolgálat szakított meg. 1937-től több hazai cégnél dolgozott, majd 1940-ben tanulmányútra indult Németországba. Hazaérkezése után 1941-ben a Kertészeti Akadémián kapott állást, majd Mohácsy Mátyás professzor mellett tanársegédként oktatott.

Tóth Elek kutatói és oktatói munkája a Szőlészeti Főiskolához kötődött, ahol adjunktusként dolgozott. 1952-ben kénytelen volt elhagyni az oktatói pályát, és a Kertészeti Kutatóintézetben folytatta munkáját Esterházán. 1957-ben a Kertészeti Kutatóintézet budapesti osztályának tudományos munkatársa lett, ahol témaköre a szilvatermesztés és nemesítés volt. 1970-ben védte meg doktori disszertációját, mely a szilvafajták öntermékenyülését vizsgálta. Számtalan publikációja jelent meg és több könyvnek szerkesztője, társszerzője.

Dr. Tóth Elek 1973-tól a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet munkatársa lett, ahol közel húsz éve át dolgozott. Nevéhez kötődő államilag minősített szilvafajták: Besztercei Bt. 1, Besztercei Bt. 2, Stanley, Ruth Gerstetter, Montfort, Tureu gras, Bluefre, President, Utility.

2002. február 9-én hunyt el. Szülővárosában tudományos munkásságának elismeréseként 2012. április 6-án emléktáblát avattak a Szent Antal Népház falán.

 

dr toth elek szilvatermeszto es nemesito kutato tevekenysege 1      dr toth elek szilvatermeszto es nemesito kutato tevekenysege 2     dr toth elek szilvatermeszto es nemesito kutato tevekenysege 3

  dr toth elek szilvatermeszto es nemesito kutato tevekenysege 4     

 

Előterjesztés

Endrődi káposztás lepény

endrodi kaposztas lepeny 7

Fotók: Kunkovács László

Endrődi káposztás lepény

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Barátság Nyugdíjas Klub

Endrőd gazdag gasztronómiai hagyományának egyik fontos étele az endrődi káposztás lepény. Endrődön ez a kelt tészta volt a legnépszerűbb. Főleg tartalmas egytál ételek (tartalmas levesek) után fogyasztották, illetve megjelent az ünnepi étrendben is.

A káposztás lepény könnyű kalácstésztából készül, melyet kelesztés után kisebb kupacokba adagolnak, majd tovább kelesztik. A megkelt tésztákat kör alakúra nyújtják, fél oldalát párolt, ízesített káposztával töltenek meg és félbehajtják. A káposzta töltelék Endrődön két ízesítéssel készül: sóval, cukorral és borssal vagy sóval, borssal. Az endrődi és innen származó emberek emblematikus süteménye. Népszerűségét mutatja, hogy minden helyi család ismeri és süti vagy korábban sütötte.

A hagyományt folytatva a Szent Antal kenyérsütőház felvette a káposztás lepény sütést a bemutató programjai közé.

 

endrodi kaposztas lepeny 1   endrodi kaposztas lepeny 2   endrodi kaposztas lepeny 3

  endrodi kaposztas lepeny 4   endrodi kaposztas lepeny 5   endrodi kaposztas lepeny 6  

 

Előterjesztés

Kérészvirágzás a Körösön

kereszek viragzasa a koroson 4

Fotók: Jankulár Zsolt

Kérészvirágzás a Körösön

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Gera Krisztián

A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Magyarországon 1993 óta védett. A Hármas-Körös folyón június elején –közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődödn legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg.

A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Mind a Tisza, mind a Körös ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára kiterjed a védelem. A kérészek 3 évig tartó egyedfejlődésük során 20-szor vedlenek. Az utolsó vedlés után, a szaporodásra és repülésre alkalmassá vált hím és nőstény egyedek találkozása, a nőstény köré gyűlt hímek virágra emlékeztető alakzata a kérészvirágzás. Az elő-és utórajzás alkalmával csak néhány száz, illetve néhány tucat állattal találkozhatunk. A leglátványosabb főrajzás során azonban, milliónyian repülnek a víz felett. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények a folyó felett 5-10 m magasan a folyásiránnyal szemben repülnek, majd néhány km-rel távolabb leereszkednek és lerakják a víz felszínére a megtermékenyített petéket és ők is elpusztulnak. A Hármas-Körös folyón június elején-közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődön legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg. A rajzás körülbelül három órán át tart, 18-21 óra között látható. Sir David Attenborough egyetlen magyarországi forgatása alkalmával közel két hetet tartózkodott Gyomaendrődön, és Szentpéteri L. József biológus valamint a BBC televíziós társaság munkatársaival a Hármas-Körösön tanulmányozta a jelenséget.

 

kereszek viragzasa a koroson 1    kereszek viragzasa a koroson 2    kereszek viragzasa a koroson 3

kereszek viragzasa a koroson 4    kereszek viragzasa a koroson 5    kereszek viragzasa a koroson 6  

Fotók: Jankulár Zsolt

  

Előterjesztés

Gyomaendrődi gyógyvíz

gyomaendrodi gyogyviz 3  

Gyomaendrődi gyógyvíz

 

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

 

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Gyomaendrőd egyik értéke a termálvíz, melyet 1960. október 11-én nyilvánítottak gyógyvízzé. Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, de helyette termálvíz tört fel. Így történt ez Gyomán is. A termálvíz megtalálása után termálfürdő építésébe kezdtek, a lakosság részére pedig közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet.

A Gyomaendrődi gyógyvíz feltörő vízhőmérséklete: 60,5 C. Az alkáli hidrogénkarbonátos termálvíz jelentős mennyiségű fluoridot tartalmaz, egyéb összetevői: kálium, nátrium ammónium, kalcium, vas, klorid, bromid, jodid, fluorid, szulfát, hidrogén karbonát, metabórsav, metakovasav. A Gyomaendrődi gyógyvízben való rendszeres fürdés igen jó hatású az idült reumatikus, köszvényes bántalmak, idegzsába, isiász ellen, gyógyító hatású a törések, zsugorodások, petefészek-gyulladás és gyulladások esetében. A Gyomaendrődi gyógyvíz ivókúrára is kiválóan alkalmas, különösen idült nyálkahártyahurut, bélhurut, epehólyaghurut, vesemedence gyulladás, emésztési zavarok, gyomorégés, gyomorfekély ellen. A Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kempingben bárki számára elérhetőek a gyógyászati és wellness szolgáltatások, kezelések, míg az Áchim utcában található a Hantoskerti termálkútról a város lakossága ingyenesen hazaviheti a termálvizet.

A település életében felfedezése óta nagy szerepet játszott a termálvíz, megbecsülést és figyelmet kap a várostól, gondozása folyamatos. A termálvizet napjainkban is használják: önkormányzati intézmények és vállalkozások épületeinek fűtésére. A Gyomaendrődi gyógyvíz széles körben ismert érték, a város idegenforgalmának egyik vonzereje, Gyomaendrőd ismertségének egyik alappillére.

 


gyomaendrodi gyogyviz 1   gyomaendrodi gyogyviz 2

  gyomaendrodi gyogyviz 3   gyomaendrodi gyogyviz 4

  gyomaendrodi gyogyviz 5   gyomaendrodi gyogyviz 6

 

Előterjesztés

Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely

endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 1 Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Roma Polgárjogi Szövetség

Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et. 

A Dógi, Rácz, Rostás, Puj, Rafael családokban dinasztikus formában öröklődött a zenei hagyomány. Repertoárjuk gerincét a magyar nóta képezte, csak kisebb számban játszottak archaikus roma zenét. Főleg virrasztókban csendültek fel a régies dallamok. A híres endrődi cigányprímásról, Farkasinszki Imréről Márton Gábor írt életrajzot, a könyv 1987-ben jelent meg. A leghíresebb endrődi banda tagjai Farkas Ferenc terc-prímás, Dógi Guszti kontrás, Jovi Elemér brácsás, Dógi Zoltán bőgős, Farkasinszki János cimbalmos, Farkasinszki Imre prímás, id. Farkasinszki Imre klarinétos, Farkasinszki Gyula csellós, Dógi Béla segéd-prímás voltak.

A második világháború után az 1950-es 60-as években sorra bomlottak fel a vendéglőkben, kávéházakban játszó cigányzenekarok. Endrődön, a Dombszögön az 1980-as évek végéig működött zenekar. Legtovább – a prímás halálig – Botos János cigányzenekara működött. Néhány éve a cigányzenekart újjászervezték, tagjai Puj Ferenc, Dógi Csaba, Rostás József és Lakatos Béla.

Az endrődi cigányzenészek emlékét őrzi a Kossuth téren felállított emlékmű, ahol minden év november 1-én megemlékeznek az elhunyt zenészekről. Az emlékmű fontos szerepet tölt be az emlékezet megtartásában, s mintegy szimbolikus emlékhely hirdeti a cigányzenész hagyományok jelentőségét.

 

endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 1   endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 2   endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 3

endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 4   endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 5

      

Előterjesztés

Előterjesztés - hiánypótlás

Márton Gábor helytörténeti munkássága

marton gabor 01  

Márton Gábor helytörténeti munkássága

 

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

 

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt.

Márton Gábor Endrődön született 1924. december 11-én. 1944-ben végezte el az Újvidéki Állami Tanítóképzőt, 1953-ban a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát. Pedagógusi pályáját 1944-ben az Endrődi Polgári Iskolában kezdte. Évtizedeken keresztül tanított az Endrődhöz tartozó tanyavilágban, ahol a gyerekek oktatásán, nevelésén kívül a tanyai felnőttek népművelője, kulturális munkása is volt. Információkat közvetített, s ha kellett, hivatalos ügyeket intézett. Érdelkődő, nyitott, segítőkész személyiség volt, szűkebb pátriájának jelenét követte, múltját kutatta.

Márton Gábor – Marci bácsi – neve fogalom volt Endrődön. Derűs, kedves személyiségű, igazi reneszánsz ember volt: nemzedékek tanítója, helytörténész, régész, kutató, korábban amatőr színész-rendező, író, költő, újságíró, testedző, sportbarát, elnyűhetetlen focirajongó. Hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt. Nyomtatásban és kéziratban található munkái segítenek abban, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék településünk múltját.

Munkásságát több pedagógiai és újságírói díjjal ismerték el. A várostól a megbecsülés jeleként 1996-ban Gyomaendrődért Emlékplakettet, 1999-ben díszpolgári címet kapott. 2010. január 7-én hunyt el. Nagylaposon, a róla elnevezett téren fafaragású szobrot állíttottak emlékére.

Előterjesztés

 

marton gabor 01     marton gabor 02     marton gabor 03

marton gabor 04     marton gabor 05     marton gabor 06

Határ Győző Városi Könyvtár

hatar gyozo varosi konyvtar 05  

Határ Győző Városi Könyvtár

 

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

 

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola

A Határ Győző Városi Könyvtár megfelel a mai könyvtári terminológia egyik népszerű szlogenjének, mely úgy szól: „A könyvtár a harmadik hely.” Ennek megfelelően az intézmény az otthon és a a munkahely után a harmadik legfontosabb tartózkodási helye lehet a polgároknak, ahol nemcsak kulturálódhatnak, információkhoz juthatnak, szórakozhatnak, hanem társas életet is élhetnek, találkozókat is szervezhetnek.

A Határ Győző Városi Könyvtár klasszikus funkcióin túl növekvő mértékben vesz részt a tudás előállításában, amelyhez óhatatlanul szükséges a könyvtárosok közreműködése, értéknövelő tevékenysége. A könyvtár a város szellemei életének meghatározó intézményévé vált, 2018-ban Dinyáné Bánfi Ibolya intézményvezető az EMMI Kultúráért felelős államtitkárától Fekete Pétertől átvehette a Minősített Könyvtár címet igazoló oklevelet. A minősítés arról szól, hogy a Határ Győző Városi Könyvtár azon könyvtárak közé tartozik, melyek törekszenek a legjobb színvonalú munkavégzésre, szakmaiságra.

 

Előterjesztés

 

hatar gyozo varosi konyvtar 05   hatar gyozo varosi konyvtar 01   hatar gyozo varosi konyvtar 02

 hatar gyozo varosi konyvtar 03  hatar gyozo varosi konyvtar 04

Endrődi Tájház

endrodi tajhaz 1  

Endrődi Tájház

 

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

 

Előterjesztő:

Szent Antal Népház

  Az Endrődi Tájház a város egyetlen népi műemléke, mely megőrizte az egykori Endrőd hagyományos paraszti építészetének utolsó példányát. Az impozáns épület országos és helyi védettség alatt áll. A múzeumként működő tájház kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival, kulturális programjaival a helyi hagyományok őrzését és átadását végzi. A város kulturális életének egyik színtere, ahol a helyi értékek, tárgyi és szellemi örökségünk őrző és bemutatóhelyeként működik már több mint negyven éve. A tájház és néprajzi gyűjteménye a város néprajzi és helytörténeti értéktára, ahol folyamatosan gyűjtik, feldolgozzák és őrzik a lokális paraszti kultúra emlékeit.

Az Endrődi Tájház a város egyik legrégebbi kiállító helye. A műemléki védettséget élvező épület 1862-ben épült, Hunya István endrődi nagygazda tulajdona volt. Az egykori Endrőd jellegzetes népi építészetének utolsó hírmondója az előtornácos, eklektikus stílusjegyeket magán hordozó parasztpolgári lakóépület. Az eredeti állapotában megőrzött építészeti emlékben kapott helyet Vaszkó Irén helytörténész, néprajzkutató néprajzi gyűjteménye, mely 1977-ben szerzett működési engedélyt. Tájházi kiállítóhelyként mutatja be Endrőd paraszti lakáskultúráját, hagyományos lakberendezési tárgyait. A mára már pótolhatatlan néprajzi gyűjtemény őrző és bemutató helye. A tájház fontos szerepet tölt be a város és a térség turisztikai életében, valamint a városlakók identitásának, a hagyományaik megőrzésének pótolhatatlan helyszíne. Gazdag néprajzi gyűjteményében az endrődi szőttesgyűjtemény és a lábbelikészítéshez kapcsolódó gyűjteményi egység országos jelentőségű.

 

Előterjesztés

  

 

endrodi tajhaz 1     endrodi tajhaz 2     endrodi tajhaz 3

endrodi tajhaz 4     endrodi tajhaz 5