Azok látogathatják a könyvtárat, akiket elkísér egy felnőtt, aki rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Ezért kérjétek meg a szüleiteket, nagyszüleiteket, hogy jöjjenek el veletek a könyvtárba, vagy vigyenek nektek olvasni valót. Az ajánlót átnézve és a katalógusunkban böngészve biztosan találtok érdekes olvasmányt.
Nagyon sok jó könyv vár rátok!
Újabb történetben találkozhattok a kuflikkal. Régi barátnőnk Garabonci Gréti most koszorúslány lesz. Nemo titokzatos csomagokat kap, amire az van írva, hogy Ne nyisd ki! Természetesen győz a kíváncsiág, a csomagokat kinyitják és a várost különleges, vicces, furcsa események pezsdítik fel. Megismerkedhettek Fürkész Fannival, aki 9 és 3/4 éves mesterdetektív és minden esetet megold. Vasilisa egyszerű kamasz lány, átlagos élettel. Ám egy nap megtudja, hogy létezik egy titkos, elrejtett világ, melyben óramágusok, tündérek és más varázslények élnek. Ismeretterjesztő könyveink az iskola kezdésről, dolgos járművekről és az érzelmekről és kezelésükről szólnak.
Az május ősi magyar nevén Ígéret hava. Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a 18.századi nyelvújítók Zöldönös néven nevezték. A 
Köszönjük, hogy sokan velünk játszottak, gratulálunk a nyerteseknek! A nyereményeket a könyvtárban vehetik át. Mivel egyelőre nem nyithattunk ki, kérjük, hogy előtte telefonáljanak! (66/218-370)
Az április ősi magyar nevén Szelek hava. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni" – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.
Március az év harmadik hónapja. Nevét Marsról, a háború istenéről kapta. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja. Szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.
Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt –Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven.