Fel

Endrődi háziszőttesek

endrodi_szottesek_170   „A háziszőtteseknek igen fontos szerepe volt a konyhában. A szép mintájú abroszok adták meg egy-egy ünnepi ebéd vagy vacsora alaphangulatát. A sütő-abrosszal terítették le a kenyértésztát. Abroszon száradt a mák, az aszalt gyümölcs, a pár a párszárítón. "Batuzó" abrosszal vitték az asszonyok a piacra az árut. Szakajtóruha, szalvéta, zacskók – mind háziasszonyi kellékek. Mi most mégsem a szőttesek funkcióját, hanem a falu népi kultúrájában betöltött szerepét vizsgáljuk..." írta Hornok Lajosné az Édesanyám emléke... című kiadványban, amely az Endrődi füzetek c. sorozatban jelent meg.

szottesek_170  

Vaszkó Irén tanárnő saját gyűjtése alapján írta meg az Endrődi szőttesek című művét, helyi adatközlők segítségével. A háziszőttesekről készült fotógyűjtemény - amelyet Kunkovács László fotóművész fényképezett könyvtárunk helytörténeti gyűjteményében található. A leírás és a több mint 350 fotó felbecsülhetetlen helytörténeti érték.

Vaszkó Irén: Endrődi háziszőttesek

Endrődi szőttes minták:

Sima csíkos

Duplaveréses

Szedett

Cikk a Heti Délkelet1995. szeptember 3-i számából (pdf)

 

„ Azért gyűjtöttem össze, mert láttam, hogy régi temetéseken, ahol nem volt szemfedő, gyönyörű szőttesekkel terítették le a halottakat. Tehát-legrégebbi mintáink a föld alá kerültek, a szövés megszűnt Endrődön, meghaltak a mintafák - Gyuricza Mari néni, szegény. Hogy ha azt akartam, hogy megmaradjon legalább a minta, össze kellett gyűjteni. Orgonacsöveset, rozmaringosat, vadrózsásat, csillagosat -360-at számoltam meg. Kunkovács Laci lefényképezte, így maradtak meg a minták."
(Vaszkó Irén)

 

(In: Városunk- Gyomaenrőd 2. évf. 1995. 9.sz. p. 8.)

Édesanyám emléke... : tájjellegű ételek és házi szőttesek / [a kötetet összeáll. és az ételekről szóló fejezetet írta Hornok Lajosné Németh Eszter] ; [a Háziszőttesek c. fejezetet írta Vaszkó Irén] ; [a fényképeket kész. Kunkovács László]. - Gyomaendrőd : Honismereti Egyesület, 1999. - 128 p. : ill., színes ; 24 cm. - (Endrődi füzetek, ISSN 1215-7856 ; 7.)
ISBN 9630371391

Akendert április elején vetetették. A megérett kendert július végén, augusztus elején kézzel kihuzigálták (nyőtték), kévékbe kötötték, majd kocsikkal a kenderáztatóba vitték. A kenderáztató a Körösnek egy sekélyebb része, ma holtág és még mindig kenderáztatónak nevezik. Az 8-9 napig áztatott kévéket felállították, a napon szárították. A megtilolt kendert megmorzsolták , gerebennel jól megfésülték, csomóba kötötték és elraktározták a padláson. A szépen elkészített kendert adventon és farsangon megfonták. A szövés a böjtön kezdődött. A szövőszék felállítása a férfinép dolga volt, a többi az asszonyoké. Egész héten szőttek. Igen vallásos nép élt itt, az ünnepet megülték. Szombat délben kirakták a szobából a szövőt. Vasárnap misére menet megbeszélték, ki mennyit szőtt már le, ki milyen mintát talált ki.. A böjt a nagyhéttel kezdődött, ekkorra mindenki készen volt a szövéssel.

A sima vászon szövése a legegyszerűbb. Nőknek ingváll, pendel , férfiaknak ing és gatya készült belőle. A 18. században sokan szemfedőnek is használták a lepedőt.

A sima csíkos vásznat úgy szőtték mint a sima vásznat, csak amikor a csíkhoz értek, akkor a vetélőbe piros színű fonalat tettek és az előre eltervezett minta szerint beleszőtték. Endrődön a szőttesekben lévő csíkot síknak mondják.Sokan a pirosat, mielőtt a vetélőbe tették volna, könnyedén összesodorták fehérrel. Ez szövésnél kalászos(1), rozmaringos (2) mintát hozott.
Amikor a vetélővel keresztbe is rászőtték a pirosat , létrejött a kockás minta.
Ezeket az egyszerű mintájú abroszokat terítették rá a párszárítóra ha tarhonyát, lebbencset, csigatésztát vagy párkorpát szárítottak. Disznóöléskor ezekkel takarták le a húst, valamint a káposztás és erőstúrós hordót. Csíkos abroszokon nyújtották a finom rétest is. Hamar elnyőttek, ezért minden évben szőttek hozzá.
A szőttesek közt nem találunk két egyformát. Talán az „én még szebbet és másformát szövök" – versennyel lehet magyarázni az endrődi szőttesek mintagazdagságát . A sokféle variáció oka a lelki gazdagság, az önkifejezés képessége is. Sok minta szakadt le Erdélyből is erre a vidékre. Búcsúra, vásárba Erdélybe jártak az endrődiek, oda vitték szőtteseiket, sok ottani mintát megismertek, amelyeket otthon azután leszőttek. és tovább formálták.

A duplaveréses csíkos vászon szőtték pántlikacsíkos mintával, fehérrel valamint fehérrel és fogacskával kombinálva. Szőtték abroszba, törölközőbe, derékaljba, szakajtóruhákba. (3)

A szedett mintás vászon szövéséhez rengeteg munka, nagy türelem, jó számolókészség és ügyes kéz kellett. Mivel a fonal két színű – fehér és piros -, így két vetélőt használtak. Mivel a szedett szőttes elkészítése nagyon nehéz volt, csak abroszokba, dísztörölközőkbe, valamint derékaljakba szőtték. Sokszor az abroszba, dísztörölközőbe szöveget, a lány vagy a tulajdonos nevét is beleszőtték.

endrodi_szottesek_5

endrodi_szottesek_4
endrodi_szottesek_8

 

endrodi_szottesek_3 endrodi_szottesek_6 endrodi_szottesek_1

Vaszkó Irén: Endrődi háziszőttesek
Állatos (kakasos, madaras, pávás stb.)
Évszámos és feliratos abroszok, törölközők
 
 
Powered by Phoca Download