Farsangköszöntő

Lajbl Antal szkv. neje elcsábulásának hírére felkötötte
magát, míg engem e versért egy évi büntetőszakaszra
ítéltek. Letöltöttem!

Tifelétek áll a farsang, népesek a bálak,
Talán éppen táncra kérnek, férfikarba zárnak,
Kinyílt virág – rózsakertbe',
Hogy vethetném a szemedre,
uracskád, a hadifogoly,
a hósipkás Ural alól
nem jut az eszedbe?!

Piros farsang tifelétek, fekete böjt nálunk,
Negyven fokban, hóviharban éhezünk és fázunk.
Könnypatakunk hazafolyna,
Szűzanya sem tehet róla,
a huzatos Ural alatt,
jégröggé fagy a hó alatt,
s eltéved a sóhaj...

Holnap talán alamizsnát adsz az utcasarkon;
"Fizesse meg a Jóisten szép nagyságosasszony!"
Szívem markolja a bánat,
könnyre se futja utánad,
itt, a Sztálin tenyerében,
zuz lepi minden reményem
a nagy orosz télben...

Ural, 1947. január

(Lélekváltság, 1996)

Vissza a címlistához