Erdők

 

 

2013 óta minden évben március 21-én, a csillagászati tavasz kezdetén, azaz a tavaszi napéjegyenlőség napján ünnepeljük az erdők nemzetközi napját.

Magyarország területének mintegy 25 %-át erdő borítja.

Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg. Az erdők olyan életközösségek, ahol megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket. Állatvilága rendkívül gazdag.

    

Magyarországon az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található,
a fenyőerdők területe 15%.

A lombos fafajok közül:

tölgy26%	bükk12%	akác12%
cser13%	nyár 6%

 
Miért tiszteljük az erdőt?

• Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, frissítik levegőt. Egy nagyra nőtt lombos fa annyi oxigént termel egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt.
• Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él.
• Lombkoronájuk árnyékot ad. A városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet.
• A fák gyökerei fontosak a nagymennyiségű eső ellen Segítenek a talajban elnyelni a vizet.
• Az erdő mellett fekvő szántóföldekre jótékony hatást gyakorolnak: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják.
• Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők.
• Hol lennénk mi emberek a faanyag nélkül? Régóta használjuk a fát, hogy mindent előállítsunk a papírtól a ruházaton át egészen az otthonainkig.

 

Magyarország 5 legszebb erdője

 

Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt az ország egyik legmagasabban fekvő települése, melyet nemcsak festői környezete, hanem gyógyító ereje miatt is érdemes felkeresni. Tiszta levegőjének jótékony hatása tudományosan bizonyított, de az erdő köveiből áradó rejtélyes energia szintén vonzza a kirándulókat. 

Madárvilága igen gazdag; különlegessége a süvöltő, valamint a telente erre vonuló fenyőrigók és csonttollúak.

 

 

  

A falu környékének növényritkaságai:

 

fekete áfonya	kockás kotuliliom
turbán liliom	szártalan bábakalács

 

Gemenc

Nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.

Itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.

 

 

 

Mecsek

Középhegység a Dél - Dunántúlon, Pécstől északra.
Erdőségeit nagyrészt tölgyesek alkotják, amelyekbe az északi lejtőkön gyertyán keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a nagy kiterjedésű karsztbokorerdők és sziklagyepek. A tölgyesekben gyakori a szelídgesztenye.

karsztbokorerdő                                        sziklagyep

 

Szalajka-völgy

A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része.
A Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

A 375,3 hektárnyi terület a Bükk délnyugati részén, a Virágos-sár-hegy oldalán rejtőzködik. A fokozottan védett rezervátumba a látogatók csak ritkán, külön engedéllyel léphetnek be.


A bükki őserdő

Bükkfái 45-50 méter magasak és 180-200 évesek. A területen, melyet védett rezervátumnak nyilvánítottak, több mint 100 éve nem végeznek erdőművelési tevékenységet.
A rezervátum a természet akaratára van bízva.

 

Erdei kerékpáros útvonal   Erdei lovas útvonal

Pilisi Parkerdő Azzal a céllal alakult, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodást és a természetjárást összehangolva gazdálkodjon. A 65 ezer hektáros terület központjában a Budai- és a Visegrádi-hegység, illetve a Pilis található. Számtalan csodát rejt magában: Dobogókő, Gödöllői-dombság, a Holdvirág-árok, vagy éppen a Normafa. Fenséges bükkösök, fekete fenyvesek, gyertyános tölgyesek, telepített akácosok és természetes ligeterdők váltogatják egymást. A gyalogos természetjárás mellett jelen van az erdei kerékpározás, a lovaglás és a siklóernyőzés is.