A hónap ajánlata

 

Farsang? Karnevál?

 

 

 

Sokszor nem megfelelően használjuk a két szót, akár még nagy és híres rendezvények esetén is, mint pl a Debrecenben minden évben megrendezett virágkarnevál esetén is. Igazából helytelen karneválnak nevezni, mivel augusztus 20-án rendezik. A karnevál ugyanis a farsang egy bizonyos részletét jelenti. A farsang pedig minden évben télen, vízkereszttől hamvazószerdáig tart. /január 6-tól február ill. március eleje /

 

Karnevál = " Farsang farka" /hagyományos magyar nyelven /
A karnevál a farsangi időszaknak a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok közepette zajlik. Világhírűek a Velencében, és Rió de Janeiróban rendezett karneválok, valamint ilyenkor rendezik Magyarországon hagyományosan, a híres Busójárást is.

Vizsgáljuk meg kicsit a karneválok történetét!
A karnevál szó eredete a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása" kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, és csirke) fogyott.

Dionüszosz ünnepek az ókori Görögországban

 

 

 

Az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez a kis Dionüszia, amelyet a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték.

 

 

 

 

Saturnaliák az ókori Rómában

 

 

 

A Saturnaliák ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, amely Saturnus uralkodása alatt volt a világon. Cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendőek.

 

 

 

 

 

A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos felvonulások.

 

 

 

Ezeket a régi, pogány ünnepeket később az egyház keresztény tartalommal töltötte meg. A farsangi mulatságok nemcsak a Saturnáliák divatját tartották életben, hanem a természet megújhodásával ősi, vidám népjeleneteit, állati és óriás figuráit is.

 

 

 

     

 

Európa legtöbb országában emlékezetes és mindig újra várt esemény volt az álarcos felvonulás, amikor vagy az ismert, hajó formájú kocsik tetején, vagy másféle feldíszített szekereken óriási maszkos, jelmezes alakokat hordoztak körül.

Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése.

 

Európában a leghíresebb a Velencei Karnevál. 1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel újra. A központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon.
Az első írásos emlékek, melyek megemlítik, 1094-ből valók.

Rend szerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak.

 

A Riói karnevál nagy múltra tekint vissza, jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg.

 

 

Az első Riói karnevált, amelyet feljegyeztek, 1723-ban tartották a portugál bevándorlók. Az emberek három napon keresztül maszkokban rohangáltak az utcákon. Kezdetben a portugálok ünnepe kimerült abban, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy legalábbis álarcot öltöttek, s aztán megöntözték egymást vízzel.

 

 

 

 

 

 

 

A karneválon nem csupán a szambaiskolák növendékei táncolhatnak – bárki táncra perdülhet az utcán, akinek kedve szottyan rá.

 

 

 

   

Rio minden körzetének megvan a saját zenekara és táncosai, akik jelmezeket, utcai ruhákat, karneválos pólókat, vagy akár fürdőruhákat öltenek magukra. Majd miután a helyiek összegyűltek egy bárban vagy téren, a zenekar elindul egy előre eltervezett útvonalon. Az összejövetelek általában késő délután kezdődnek.

 

 

A felvonulás Rio egyik belvárosi utcájában zajlik, és a legjobb helyekért 50 000 forint körüli összeget kell fizetni
1984-ben hozták létre a Passarela do Sambát, a kétoldalt tribünökkel,lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig. A szamba, mint ritmus és tánc 1917-től hódított teret. A szamba ritmusa varázsolta a karnevált hamisíthatatlan brazil ünneppé.

 

 

 

 

Európa más országaiban is rendeznek ebben az időben karneválokat, bár nem annyira híresek, de azért így is sokan látogatják.

 

 

A Nizzai Karnevál /Franciaország/ több száz éves hagyományokkal rendelkezik, előzményei a középkorba nyúlnak vissza. kb. 1.200.000 látogatót vonz évente. A karnevál egyik izgalmas része a nizzai és a környékbeli virágtermesztők és kereskedők színpompás virágfelvonulása.

 

 

 

 

 

 

 

 

A baseli /Svájc/ farsang a tradicionális Morgestraich-hal. A középkorból eredő furcsa farsangot Baselben minden év márciusában rendezik. A híres bázeli farsang mindössze három napig tart melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya is.

 

 

 

 

Rijeka /Horvátország/ legnagyobb fesztiválja több mint százezer turistát vonz a városba. Már az 1900-as években is színes, jelmezes felvonulások jellemezték. A farsangi mulatság a Rijeka Karnevál Királynőjének megválasztásával, és a város kulcsainak átadásával veszi kezdetét, az elkövetkező hetekben pedig kiállításokat, koncerteket, különféle bemutatókat és álarcos mulatságokat rendeznek. A fesztivál leglátványosabb, legizgalmasabb eseménye az álarcos karneváli felvonulás.