A- A A+
gyermekkönyvtár

Postacím:

5550 Gyomaendrőd,
Fő út 230.

Nyitvatartásunk:

Hétfő - Péntek: 9 - 17
Szombat:         9 - 12

Telefon / Fax:

+36-66/218-370 

A hónap ajánlata - 2011 Augusztus

Szent István Király-

 

Az Alkotmányosság és a Jogállamiság Napja- Az új kenyér ünnepe

 

h1_szent_istvan

I. Szent István király (eredetileg Vajk, Esztergom 969.– Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály, 1038. augusztus 15.) Az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át, amely 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte.

Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Szent István Király. Budapest Milleneumi emlékmű- Hősök tere

 

Apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor gyula Sarolt nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Születésekor a türk eredetű pogány Vajk nevet kapta.

Adalbert prágai püspök gondoskodott keresztény szellemű taníttatásáról, és ő volt az is, aki megkeresztelte (feltehetően 994. és 996. között.)

 

h2_vajk
Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

 

A minden történelmi alapot nélkülöző festményen az előtérben térdepel a kereszténységet felvevő Vajk (a későbbi Szent István király), akit a püspöki ornátusba öltözött Szent Adalbert keresztel meg. Vajk ugyanis négy éves volt, amikor 973-ban szüleivel együtt Szent Galleni Brunó megkeresztelte.

István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét. Gizellával együtt jelentős számban érkeztek bajor papok, lovagok és mesteremberek az országba.

 

h3_szent_istvan_szeged
I. István és Gizella szobra Szegeden

 

István atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Géza azért, hogy fia számára biztosítsa a trónt halála után, megeskette a főurakat, hogy fiát támogatják.

Amikor Géza meghalt, Koppány bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Koppány az a Balatontól délre eső területek ura volt, István megözvegyült édesanyját, Saroltot kívánta feleségül venni. Koppány mellé sorakoztak fel a régi rend és a törzsi szabadság hívei.

István Veszprém mellett megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette. Koppány testét felnégyeltette és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy legfontosabb várának kapuja felett – Győrben, Veszprémben, Esztergomban és Gyulafehérváron – jelezve, hogy mi vár az uralkodónak nem engedelmeskedőkre. Tette elrettentésre szolgált, kegyetlen bánásmóddal fenyegetve azokat, akik nem engedelmeskednek neki és papjainak.

Ezzel megteremtette uralkodói programjának előfeltételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához.

 

h4_koppany Koppány lefejezése (miniatúra) a Képes Krónikában:
A Szent István király ellen lázadó Koppány vezér lefejezése.

1360 körül készült pergamenre
(Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)

 

Diplomáciai és politikai érzéke az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfivá avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból ő teremtette meg Magyarországot, amely a Nyugat előretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszázadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben.

 

h5_szekesegyhaz Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek központjai és lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot.

Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, eleve kizárva mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja.



Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon, akitől koronát és apostoli áldást nyert. Ezzel Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. Mindezek mellett megtartotta függetlenségét, és nem lett a császár hűbérese. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. A koronát a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért kapta. A koronázásra 1000 karácsonyán került sor. A koronázás után István Magyarország uralkodója lett, ám tényleges hatalmának megszilárdításáért le kellett győznie törzsi ellenfeleit.
h6_asztrik

Asztrik Apát

 

h7_szent_imre

István és Gizella házasságából feltehetően több gyermek született, egyes elméletek szerint két fiú és három lány. Örökösének szánt fia: Imre neveltetésére nagy gondot fordítottak, a velencei Gellért is foglalkozott a trónörökös tanításával, István pedig az Intelmekben foglalta össze fia számára a jó király teendőit. Szülei ki is házasították, ám mikor 1031-ben vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, ezzel elveszett a remény arra, hogy egyenes ágon öröklődjön a királyi cím. E szörnyű csapás beteggé tette a királyt, és az csak tetézte fájdalmát, hogy közvetlen rokonai között senkit nem látott alkalmasnak, hogy örökébe lépjen és keresztény hitben megtartsa az országot.







Szent Imre a Magyar Anjou legendáriumban

 

Haláláról a Képes Krónika a következőképpen ír:

 

(70.) Szent István Király meghal, eltemetik Fehérvárott

A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, ámen.

 

h8_szent_istvan

Szent István (miniatúra) a Képes krónikában: Szent István első magyar király hadi díszben (pergamen, 1360 körül - Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest)

 

István 1038. augusztus 15-én halt meg, holttestét az általa emeltetett székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

 

Szent István Király Múzeum Székesfehérvár

 

h9_szentjobb Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották a törvénynapokat.

Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.


A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről. Az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, és nemzeti ünnepként a naptárakba is felvette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdődően körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
h10_szentjobbereklye

 

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Először 1860-ban ünnepelhették meg, amely az egész országra kiterjedő nemzeti tüntetéssé alakult. A kiegyezést követően nyerte vissza méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.

 

h11_uj_kenyer Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer Szent István ünnepéből az új kenyér ünnepét, majd az új alkotmányt, azt új, szocialista államalapítást - 1949. augusztus 20.- ünnepelte.

A rendszerváltás idejétől - 1989-től - ismét megrendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése 1991-ben történt meg, amikor a Magyar Országgyűlés hivatalos állami ünnepnek nyilvánította.

 

Szent mise és Szent Jobb körmenet 2010

 

Szent Istvánra való emlékezés hagyományának része hazánkban az augusztus 20-ai tűzijáték, mely szerte az országban megrendezésre kerül, számos programmal kiegészülve. A nemzeti ünnep egyik legnépszerűbb szimbólumává mégis a budapesti égi ceremónia vált, mely évről-évre újabb látványelemekkel kiegészülve nyújt igazi élményt a látogatók számára.

h12_tuzijatek

 

A magyar koronázási jelképek

 

h13_korona

Korona

 

h14_jogar

Jogar

 

h15_orszagalma

Országalma

 

h16_palast

Palást

 

h17_kard
Kard