A- A A+
gyermekkönyvtár

Postacím:

5550 Gyomaendrőd,
Fő út 230.

Nyitvatartásunk:

Hétfő - Péntek: 9 - 17
Szombat:         9 - 12

Telefon / Fax:

+36-66/218-370 

A hónap ajánlata - 2013. Január

a_honap_ajanlata_2013_januar

 

 

01_a_honap_ajanlata_2013_januar

Az Árpád nemzetségéből született királyok 300 évig uralkodtak Magyarország földjén. 1301-ben, III. András halálával kihalt az Árpád-ház. Érdekesnek tűnhet, hogy miért Árpádtól kapták nevüket, hiszen Álmos volt, aki kivezette népünket a régi otthonából. Álmos, Árpád apja volt, tehát jobban megilletné, hogy róla nevezzék el a királyi dinasztiát.

 

Kik voltak ők valójában? Erre több elképzelés és kevés biztosnak mondható bizonyíték áll jelenleg rendelkezésünkre.

 

02_a_honap_ajanlata_2013_januar  

A család eredete: A mondák alapján Álmos születését egy álom jósolta meg, ezért is kapta az Álmos nevet. Emese, Álmos anyja, Előd felesége megálmodta, hogy gyermeke születik és annak gyermekei dicső királyok lesznek egykor.

 

 

 

 

 

 

Emese

 

Álmost később pajzsra emelik, és a hét vezér vérszerződést köt, amelyben mindörökre megfogadják, hogy Álmos leszármazottait, választják uralkodójuknak. Álmos vezette el a magyar népet hazánk területére, de a honfoglalás már fia, Árpád nevéhez fűződik.

 

03_a_honap_ajanlata_2013_januar

 

A vérszerződés a magyarság első alapszerződése volt. A szerződést a hét vezér –Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm- a hét törzs vezére kötötte. A vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését. Számtalan egyéb szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez, a honfoglalást megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés" néven. A szerződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre. A magyar királyokat adó család mégsem Álmosról, hanem fiáról, Árpádról lett elnevezve. A történetírók szerint azért, mert Árpád jelentősebb történelmi alak volt. Nevéhez fűződik a honfoglalás.

 

04_a_honap_ajanlata_2013_januar     Árpád szobra Budapesten, a Hősök terén.

 

A dinasztiába sorolt uralkodók soha nem nevezték magukat Árpád-házból valónak. Árpád kori királyaink nem, vagy csak nagyon ritkán adták fiaiknak az Árpád vagy Álmos nevet, pedig abban a korban a névadásnak fontos szimbolikus jelentősége volt. Árpád- házinak a történetírók keresztelték őket.

 

Az Árpád- házat Turul- dinasztiának is szokták nevezni, a madárról, mely a családi címeren szerepel.

 

05_a_honap_ajanlata_2013_januar     Ez a koronás fejű turul a budai várban látható.

 

A turul valójában sas, vagy sólyom. Ezen még a tudósok is vitatkoznak, mert a mítoszok értelmezői a sas mellett, a nyelvi bizonyítékok pedig a sólyomra szavaznak.

 

06_a_honap_ajanlata_2013_januar     Egy biztos, hogy a családi címeren szerepel. Íme! Árpád pajzsán a madár. A kép a Képes Krónika című könyvből való, amely könyv 1360 körül íródott és a magyar nép múltját és akkori jelenét mutatja be.

 

07_a_honap_ajanlata_2013_januar     Az Árpád-házi királyok családi zászlója.

 

 

08_a_honap_ajanlata_2013_januar

 

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

 

Árpád-kor néven is emlegetjük azt a 300 évet, amikor királyaink az Árpád-házból kerültek ki. Ez idő alatt 23 király kormányzása alatt fejlődött a magyarság. Ezt a kort két részre tagolja a történelem.

 

A korai Árpád-kor alatt Szent István koronázásától a tatárjárásig (1000-1241) tartó időszakot értünk, amikor az ország fejlődése többé-kevésbé egyenletes volt. Jellemzője az erősközpontosított hatalom.

 

A tatárjárás okozta törés, majd az újjáépítés után kezdődött a késői Árpád-kor, amely az utolsó Árpád-házi király, III. András halálával (1241-1301) ért véget.

 

2012 januári hónap ajánlata

2011 januári hónap ajánlata