Természeti környezet

Erzsébet-ligeti lombkorona tanösvény és kilátó

erzsebet liget kilato 01

A gyomaendrődi Erzsébet liget része annak a történelmi parkhálózatnak, amit a meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére hoztak létre országszerte a múlt század elején. Az itt kialakított 1000 méter hosszú tanösvény, 200 m hosszú lombkorona tanösvény, vízi tanösvény és 15 m magas kilátó a mai kor követelményeinek megfelelően az 1891-es elhatározást, miszerint közösségi teret hoznak létre, élesztette fel.

Bővebben

 

Hősök útja hársfasor

hosok utja harsfasor 01

A történelmi és természeti értékkel bíró, helyi védelem alatt álló hársfasor Gyomaendrőd egyik jellegzetessége. A város legszebb, árnyas fákkal szegélyezett utcája a Hősök útja. Az első világháborúban elesettek emlékére ültetett hársfasor emléket állít a hazájukért életüket adó gyomai háborús hősöknek.

Bővebben

 

Gyomaendrődi gyógyvíz

gyomaendrodi gyogyviz 3

Gyomaendrőd egyik értéke a termálvíz, melyet 1960. október 11-én nyilvánítottak gyógyvízzé. Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, de helyette termálvíz tört fel. Így történt ez Gyomán is. A termálvíz megtalálása után termálfürdő építésébe kezdtek, a lakosság részére pedig közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet.

Bővebben

 

Kérészvirágzás a Körösön

kereszek viragzasa a koroson 4

A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Magyarországon 1993 óta védett. A Hármas-Körös folyón június elején –közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődödn legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg.

Bővebben

Színfolt Mazsorett Táncegyesület

szinfolt mazsorett 01 Színfolt Mazsorett Táncegyesület

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Az 1994-ben alapított Színfolt Mazsorett Táncegyüttes a mazsorett kultúra megőrzésében, terjesztésében, a gyomaendrődi kulturális élet színvonalának emelésében elért eredményei tiszteletre, elismerésre méltóak. Nem csak a város kulturális életének meghatározó formálói, nevük ismert a hazai mazsorett együttesek körében is. Ugyanakkor Európa számos országában felléptek már, messzire repítve városunk hírét.

Elkötelezett igényességük, példaértékű munkájuk a város javát szolgálja. Rendezvényeken való közreműködésük, részvételük annak színvonalát emeli. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Különösen jó viszonyt ápolnak a nagyenyediekkel, a nagyenyedi Bethlen Kollégiummal. Fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Színfolt Mazsorett Táncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás és mozgás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára is. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az együttes különösen nagy hangsúlyt fektet a családias légkör erősítésére is. A Színfolt Mazsorett Táncegyüttes közösség, a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja város jó hírnevét.

Előterjesztés

 

szinfolt mazsorett 01   szinfolt mazsorett 02   szinfolt mazsorett 03

szinfolt mazsorett 04   szinfolt mazsorett 05   szinfolt mazsorett 06

Endrődi szőttesminták

endrodi szottesmintak 01 Endrődi szőttesminták

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Endrőd néprajzi emlékeiből gyönyörű szőttesek maradtak fenn, melyek motívum és színvilága néprajzi és helytörténeti szempontból is különleges. Az endrődi emberek a házi szőtteseket nagy értéknek tartották, mert ott voltlak a mindennapi életükben, használati tárgyak voltak, díszítették velük a lakást, és fontos szerepük volt a konyhában is. Endrődön a szőttesek készítésénél a piros színt használták, a fehér és piros színösszetétel igen ízléses és elegáns.

A szőttesek mintái gyakran két részből álltak: a főmotívumból és a szegélymintából. A szegélyminták harmonikusan illeszkedtek a fő motívumhoz, kiemelték azt, így a két motívum szerves egységet alkotott. A szőttesek között nem találni két egyformát, sokféle variáció létezett. Mindez az endrődi asszonyokat dicséri, akik a szőttesek készítésekor is megmutathatták tehetségüket, szorgalmukat, kézügyességüket és szépérzéküket.
A szőttesek mintáit Vaszkó Irén gyűjtötte össze, az egyes szőttesekről Kunkovács László készített fotókat. Vannak közöttük sima csíkos, duplaveréses és szedett mintájúak. Ez utóbbihoz rengeteg türelem, sok számolás kellett. A szőttesek motívumait tovább osztályozva találunk csillagos, egyedi, feliratos, geometrikus, labdarózsás, madaras, oltott, rozmaringos, vadrózsás és rojt mintákat is. Az értékes mintagyűjtemény, Vaszkó Irén Endrődi szőttesek című munkájának kézirata a Határ Győző Városi Könyvtár honlapján olvasható.

Előterjesztés

 

endrodi szottesmintak 01   endrodi szottesmintak 02   endrodi szottesmintak 03

endrodi szottesmintak 04   endrodi szottesmintak 05   endrodi szottesmintak 06

endrodi szottesmintak 07   endrodi szottesmintak 08   endrodi szottesmintak 09

endrodi szottesmintak 10   endrodi szottesmintak 11

Aranka Játékbaba Múzeum

aranka jatekbaba muzeum 01 Aranka Játékbaba Múzeum

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A babagyűjteményt Dr. Latorcai-Ujházy Aranka és Dr. Latorcai János ajándékozta Gyomaendrőd városának 2016-ban. Az ajándékozók gondoskodtak a babák esztétikus bemutatásához szükséges installációról, különféle díszítő elemekről és egy interaktív babasarok kialakításáról is.
A két teremben berendezett kiállítás üvegtárlóiban 560 db kifogástalan állapotú baba látható. A porcelánból vagy műanyagból készült babák a világ különböző országaiból származnak, méretükben és ruházatukban is nagyon különbözőek. A karakterbabák, a nemzeti viseleteket bemutató babák mellett a régi korok babái láthatóak korhű öltözékben, közöttük számos, aukción beszerzett, jelzett, zsűrizett, restaurált baba különlegesség is található. Az Aranka Játékbaba Múzeum gazdag anyaga rabul ejti a látogatókat: felnőttek és gyerekek egyaránt rácsodálkoznak a kollekció szépségére. A múzeum megtekintése révén szembesülünk azzal, hogy milyen komoly gyűjtőmunka és anyagi áldozatok kellenek ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen érdekes kiállítás.
Az Aranka Játékbaba Múzeum a Körös Látogatóközpontban található (5500 Gyomaendrőd Jókai u. 6.).

Előterjesztés

 

aranka jatekbaba muzeum 01   aranka jatekbaba muzeum 02   aranka jatekbaba muzeum 03   aranka jatekbaba muzeum 04

aranka jatekbaba muzeum 05   aranka jatekbaba muzeum 06   aranka jatekbaba muzeum 07

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor

szilasok A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Dr. Rákóczi Attila

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor igen különleges 5 db haloból álló halom-együttes, mely meghatározó szerepet töltött be Gyomaendrőd és a megelőző korok életében. A halom együttes a Jozefiánus térképeken is megtalálható, mivel a tájékozódási pontok voltak. Több ezer éves halmokról van szó, mely nagy valószínűséggel a tell-típusú halmok közé voltak sorolhatók. A halmok több ezer éves tanúi a környékbeli folyamatoknak.

Gyomaendrőd térségében számos folyóág, mellékág húzódott, mely így folyók szabdalta térség volt. Ebből kifolyólag több ezer éve lakott volt, hiszen a folyóhátakon megtelepedett az ember. Számos kunhalom fekszik a térségben, több közülük művelt, bolygatott állapotban van. A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor topográfiai szempontból betöltött szerepén túl, közigazgatási határjelölő pont tulajdonsága miatt is, valamint kultúrtörténeti szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.
„A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor” méltó arra, hogy Gyomaendrőd települési értékei között feltüntessük.

Előterjesztés

 

szilasok

Körösmenti Táncegyüttes

korosmenti tancegyuttes 01 Körösmenti Táncegyüttes

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár
2017. Békés Megyei Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Kiemelkedően értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében elért. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban.

Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Körösmenti Néptáncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára is. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az ötven éves Körösmenti Táncegyüttes a város kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi fellépéseivel pedig gyarapítja város jó hírnevét.

Előterjesztések

 

korosmenti tancegyuttes 01   korosmenti tancegyuttes 02   korosmenti tancegyuttes 03

korosmenti tancegyuttes 04

A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában

knerek kulturalis oroksege 01 A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában 

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár
2017. Békés Megyei Értéktár


Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Kner Izidor 1882-ben alapította nyomdáját. Az egyszemélyes vállalkozás néhány évtized alatt virágzó nyomdává fejlődött, meghatározóvá vált Gyoma életében, sok családnak adott biztos megélhetést.

Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.
A könyvművészeti törekvések Kner Imre – az alapító elsőszülött fiának – nevéhez kötődtek, az első világháború után bontakozott ki a kneri könyvkiadás barokk, majd klasszicista tipográfiai stíluskísérlete. Korának tipográfiai gyakorlatával szakítva Kozma Lajos grafikussal közösen megalkotta a barokk tipográfiát. A Kozma által tervezett könyvdíszek, körzetek felhasználásával készült könyvek országhatáron túl is ismertté tették a Kner nevet. Az 1926-ban megvásárolt Bodoni betű alkalmazásával Kner Imre a klasszicista tipográfia felé fordult, az 1930-as évek kiadványai már ebben a stílusban készültek. A Kner kiadványokat mind a hazai, mind a külföldi szakmai körök nagyra értékelték, elismeréssel nyilatkoztak róluk, a gyomai nyomdát európai minőséget produkáló műhelyként tartották számon.
Kner Izidor gyermekei és a család leszármazottai közül többen dolgoztak, dolgoznak a könyves szakmában. Kner Endre gazdasági területen képezte magát, édesapja halála után Imre fivérével a nyomda tulajdonosai lettek. Kner Erzsébet könyvkötő, Kner Albert reklámgrafikus lett – Budapesten dolgoztak, munkásságuk és szakmai-művészi kibontakozásuk Chicagoban teljesedett ki. Haiman György, a nyomdaalapító unokája a családi tradíciók követőjeként neves grafikus, könyvtervező, egyetemi tanár és a magyar nyomdák történetének elismert kutatója volt.
Amit a Kner család tagjai munkásságuk során a magyar nyomdaiparban és könyvművészetben létrehoztak, méltán emelte őket világhírűvé.

Előterjesztés

 

knerek kulturalis oroksege 01   knerek kulturalis oroksege 02   knerek kulturalis oroksege 03   knerek kulturalis oroksege 04

knerek kulturalis oroksege 05

Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01 Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus
 

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja. 

Hunya Alajosné tanárnő 1996-ban volt tanítványaiból kamarakórust szervezett, amelyet Zenebarátok Kórusának nevezett el. A baráti együtténeklésnek induló kezdeményezés hamar komoly formát öltött és olyanok csatlakoztak hozzájuk, akik kedvelik a közös éneklést, a kóruséneklést. A kórus eleinte nőikarként működött, majd 2000-től vegyeskarként működik. A kórus átlag létszáma 25 fő körül mozog. A tagok szabadidejüket feláldozva járnak a próbákra, s teszik mindezt azért, hogy a zene és a kórusművészet szeretetét átadják a közönségnek és a jövő nemzedékének. Az énekkar igyekszik minden felkérésnek eleget tenni, így fellépnek, műsort adnak a különböző városi rendezvényeken.

A zenei kultúra folyamatos fejlesztése, a zene, az éneklés megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik, a zene „nagykövetei”. A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus olyan közösség, amely a maga erejével, tehetségével a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja a város jó hírnevét.

Előterjesztés

 

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 02   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 03

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 04   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 05

Endrődi Füzetek könyvsorozat

endrodi fuzetek 01 Endrődi Füzetek könyvsorozat 

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.

A sorozat kötetei Békés megyében helytörténeti törzsanyagnak számítanak. Az egyes kötetek főiskolai, egyetemi ajánlott olvasmányok. A kötetek az alföldi pedagógusképzés különböző szintjein feldolgozásra ajánlott olvasmányok. Az egységes tipográfiával, színvilággal, papírminőséggel készült kötetekben a visszaemlékezések, történeti, néprajzi leírások révén nemcsak Endrőd múltja, kultúrája bontakozik ki, hanem a szülőföld szeretete is megérinti az olvasót.

Előterjesztés

 

endrodi fuzetek 01   endrodi fuzetek 02   endrodi fuzetek 03   endrodi fuzetek 04

endrodi fuzetek 05   endrodi fuzetek 06   endrodi fuzetek 07   endrodi fuzetek 08

endrodi fuzetek 09   endrodi fuzetek 10

Papp Zsigmond hagyaték

papp zsigmond hagyatek 01 Papp Zsigmond hagyaték 

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

 A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.

Papp Zsigmond gyomai gazdálkodó, autodidakta művész hagyatéka jelentős helytörténeti és művészeti értéket képvisel. Síremlék szobrászata megváltoztatta korának gyomai és a környező települések sírkertjeinek képét. A gyomai országzászló és a református templom belsőépítészeti tervei és munkálatai is az ő nevéhez kötődnek. Egyedi, kézi faragású bútorai iparművészeti remekművek. Festményein Gyoma 20. század eleji képét örökítette meg, a jellegzetes református parasztpolgári értékrendet és ízlésvilágot. Közéleti tevékenysége, feltalálói munkássága városunk kiváló személyiségei közé emelte. Művészi és szellemi hagyatékát a Papp Zsigmond Emlékházban őrzik és mutatják be.

Előterjesztés

papp zsigmond hagyatek 01   papp zsigmond hagyatek 02   papp zsigmond hagyatek 03

papp zsigmond hagyatek 04   papp zsigmond hagyatek 05    papp zsigmond hagyatek 06

Kállai Ferenc hagyaték

kallai ferenc hagyatek 01 Kállai Ferenc hagyaték

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

 Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.

A hagyatékból 2014 áprilisában nyílt kiállítás az Endrődi Népház kiállító termében.
A Gyomaendrődre került Kállai Ferenc hagyaték helytörténeti és színháztörténeti szempontból egyedülálló és pótolhatatlan gyűjtemény. A gyomai származású Kossuth-díjas művész életművének sajátos lenyomata a hagyaték, mely jelentős, eddig fel nem tárt, színháztörténeti szempontból hiánypótló dokumentumot, leírást tartalmaz. A hagyaték nemcsak gyomaendrődi szempontból javasolt megőrzendő értéket képvisel, hanem a Magyar Nemzet számára is jelentős értéktár.

Előterjesztés

 

kallai ferenc hagyatek 01   kallai ferenc hagyatek 02   kallai ferenc hagyatek 03

kallai ferenc hagyatek 04   kallai ferenc hagyatek 05

Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01 Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.

Az endrődi hagyományos temetői kultúra ősi sírkeresztjei ma is láthatók öreg temetőinkben. A rózsakeresztnek nevezett forma jellegzetessége a keresztvégződések hármas félköríves tagoltsága. Gyakran a keresztre szomorúfűz motívumot véstek rá. Az endrődi katolikus temetőknek sajátos hangulatot nyújtanak az 50 cm-től a 150 cm magasságig felnyúló keresztek.

Útmenti fogadalmi feszületek Endrőd minden a községbe vezető útján állnak. A belterületeken és Öregszőlőben 11 fogadalmi kereszt van felállítva, a külterületeken pedig még két keresztről van adatunk. Öntöttvasból és fából készült kereszteket a 19. századtól napjainkig állítanak a városban. Általában vallási fogadalmakból, hála és köszönet képpen állítják a családok ezeket az emlékeket.

Előterjesztés

 

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01   endrodi nepi vallas hagyomanyai 02   endrodi nepi vallas hagyomanyai 03

endrodi nepi vallas hagyomanyai 04