Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01 Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus
 

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja.

A zenei kultúra folyamatos fejlesztése, a zene, az éneklés megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik, a zene „nagykövetei”. A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus olyan közösség, amely a maga erejével, tehetségével a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja a város jó hírnevét.

Előterjesztés

 

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 02   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 03

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 04   gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 05

Endrődi Füzetek könyvsorozat

endrodi fuzetek 01 Endrődi Füzetek könyvsorozat 

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.

A sorozat kötetei Békés megyében helytörténeti törzsanyagnak számítanak. Az egyes kötetek főiskolai, egyetemi ajánlott olvasmányok. A kötetek az alföldi pedagógusképzés különböző szintjein feldolgozásra ajánlott olvasmányok. Az egységes tipográfiával, színvilággal, papírminőséggel készült kötetekben a visszaemlékezések, történeti, néprajzi leírások révén nemcsak Endrőd múltja, kultúrája bontakozik ki, hanem a szülőföld szeretete is megérinti az olvasót.

Előterjesztés

 

endrodi fuzetek 01   endrodi fuzetek 02   endrodi fuzetek 03   endrodi fuzetek 04

endrodi fuzetek 05   endrodi fuzetek 06   endrodi fuzetek 07   endrodi fuzetek 08

endrodi fuzetek 09   endrodi fuzetek 10

Papp Zsigmond hagyaték

papp zsigmond hagyatek 01 Papp Zsigmond hagyaték 

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

 A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.

Papp Zsigmond gyomai gazdálkodó, autodidakta művész hagyatéka jelentős helytörténeti és művészeti értéket képvisel. Síremlék szobrászata megváltoztatta korának gyomai és a környező települések sírkertjeinek képét. A gyomai országzászló és a református templom belsőépítészeti tervei és munkálatai is az ő nevéhez kötődnek. Egyedi, kézi faragású bútorai iparművészeti remekművek. Festményein Gyoma 20. század eleji képét örökítette meg, a jellegzetes református parasztpolgári értékrendet és ízlésvilágot. Közéleti tevékenysége, feltalálói munkássága városunk kiváló személyiségei közé emelte. Művészi és szellemi hagyatékát a Papp Zsigmond Emlékházban őrzik és mutatják be.

Előterjesztés

papp zsigmond hagyatek 01   papp zsigmond hagyatek 02   papp zsigmond hagyatek 03

papp zsigmond hagyatek 04   papp zsigmond hagyatek 05    papp zsigmond hagyatek 06

Kállai Ferenc hagyaték

kallai ferenc hagyatek 01 Kállai Ferenc hagyaték

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

 Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.

A hagyatékból 2014 áprilisában nyílt kiállítás az Endrődi Népház kiállító termében.
A Gyomaendrődre került Kállai Ferenc hagyaték helytörténeti és színháztörténeti szempontból egyedülálló és pótolhatatlan gyűjtemény. A gyomai származású Kossuth-díjas művész életművének sajátos lenyomata a hagyaték, mely jelentős, eddig fel nem tárt, színháztörténeti szempontból hiánypótló dokumentumot, leírást tartalmaz. A hagyaték nemcsak gyomaendrődi szempontból javasolt megőrzendő értéket képvisel, hanem a Magyar Nemzet számára is jelentős értéktár.

Előterjesztés

 

kallai ferenc hagyatek 01   kallai ferenc hagyatek 02   kallai ferenc hagyatek 03

kallai ferenc hagyatek 04   kallai ferenc hagyatek 05

Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01 Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.

Az endrődi hagyományos temetői kultúra ősi sírkeresztjei ma is láthatók öreg temetőinkben. A rózsakeresztnek nevezett forma jellegzetessége a keresztvégződések hármas félköríves tagoltsága. Gyakran a keresztre szomorúfűz motívumot véstek rá. Az endrődi katolikus temetőknek sajátos hangulatot nyújtanak az 50 cm-től a 150 cm magasságig felnyúló keresztek.

Útmenti fogadalmi feszületek Endrőd minden a községbe vezető útján állnak. A belterületeken és Öregszőlőben 11 fogadalmi kereszt van felállítva, a külterületeken pedig még két keresztről van adatunk. Öntöttvasból és fából készült kereszteket a 19. századtól napjainkig állítanak a városban. Általában vallási fogadalmakból, hála és köszönet képpen állítják a családok ezeket az emlékeket.

Előterjesztés

 

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01   endrodi nepi vallas hagyomanyai 02   endrodi nepi vallas hagyomanyai 03

endrodi nepi vallas hagyomanyai 04

Kulturális örökség

Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01

Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.

Bővebben

 

 

Kállai Ferenc hagyaték

kallai ferenc hagyatek 01

Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.

Bővebben

 

 

 

Papp Zsigmond hagyaték

papp zsigmond hagyatek 01

A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.

Bővebben

 

 

 

 

Endrődi Füzetek könyvsorozat

endrodi fuzetek 01

Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.

Bővebben

 

 

 

 

Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01

A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja.

Bővebben

 

 

A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában

knerek kulturalis oroksege 01

Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.

Bővebben

 

 

 

Körösmenti Táncegyüttes

korosmenti tancegyuttes 01

Kiemelkedően értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében elért. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban.

Bővebben

 

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor

szilasok

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor igen különleges 5 db haloból álló halom-együttes, mely meghatározó szerepet töltött be Gyomaendrőd és a megelőző korok életében. A halom együttes a Jozefiánus térképeken is megtalálható, mivel a tájékozódási pontok voltak. Több ezer éves halmokról van szó, mely nagy valószínűséggel a tell-típusú halmok közé voltak sorolhatók. A halmok több ezer éves tanúi a környékbeli folyamatoknak.

Bővebben

 

Aranka Játékbaba Múzeum

aranka jatekbaba muzeum 01

A babagyűjteményt Dr. Latorcai-Ujházy Aranka és Dr. Latorcai János ajándékozta Gyomaendrőd városának 2016-ban. Az ajándékozók gondoskodtak a babák esztétikus bemutatásához szükséges installációról, különféle díszítő elemekről és egy interaktív babasarok kialakításáról is.

Bővebben

 

Endrődi szőttesminták

endrodi szottesmintak 01

Endrőd néprajzi emlékeiből gyönyörű szőttesek maradtak fenn, melyek motívum és színvilága néprajzi és helytörténeti szempontból is különleges. Az endrődi emberek a házi szőtteseket nagy értéknek tartották, mert ott voltlak a mindennapi életükben, használati tárgyak voltak, díszítették velük a lakást, és fontos szerepük volt a konyhában is. Endrődön a szőttesek készítésénél a piros színt használták, a fehér és piros színösszetétel igen ízléses és elegáns.

Bővebben

 

Színfolt Mazsorett Táncegyesület

szinfolt mazsorett 01

Az 1994-ben alapított Színfolt Mazsorett Táncegyüttes a mazsorett kultúra megőrzésében, terjesztésében, a gyomaendrődi kulturális élet színvonalának emelésében elért eredményei tiszteletre, elismerésre méltóak. Nem csak a város kulturális életének meghatározó formálói, nevük ismert a hazai mazsorett együttesek körében is. Ugyanakkor Európa számos országában felléptek már, messzire repítve városunk hírét.

Bővebben

 

Márton Gábor helytörténeti munkássága

marton gabor 01Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt.

Bővebben

 

Határ Győző Városi Könyvtár

hatar gyozo varosi konyvtar 05A Határ Győző Városi Könyvtár megfelel a mai könyvtári terminológia egyik népszerű szlogenjének, mely úgy szól: „A könyvtár a harmadik hely.” Ennek megfelelően az intézmény az otthon és a a munkahely után a harmadik legfontosabb tartózkodási helye lehet a polgároknak, ahol nemcsak kulturálódhatnak, információkhoz juthatnak, szórakozhatnak, hanem társas életet is élhetnek, találkozókat is szervezhetnek.

Bővebben

 

Endrődi Tájház

endrodi tajhaz 1Az Endrődi Tájház a város egyetlen népi műemléke, mely megőrizte az egykori Endrőd hagyományos paraszti építészetének utolsó példányát. Az impozáns épület országos és helyi védettség alatt áll. A múzeumként működő tájház kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival, kulturális programjaival a helyi hagyományok őrzését és átadását végzi. A város kulturális életének egyik színtere, ahol a helyi értékek, tárgyi és szellemi örökségünk őrző és bemutatóhelyeként működik már több mint negyven éve. A tájház és néprajzi gyűjteménye a város néprajzi és helytörténeti értéktára, ahol folyamatosan gyűjtik, feldolgozzák és őrzik a lokális paraszti kultúra emlékeit.

Bővebben

 

Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely

endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 1Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et.

Bővebben

Endrődi csizmadia és cipész hagyományok

endrodi csizmadia es cipesz 01 Endrődi csizmadia és cipész hagyományok

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

2016. Békés Megyei Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Az endrődi csizmadia és cipész kézműves mesterségnek jelentős hagyományai vannak. A két egymással összenőtt kézműipar Endrőd község iparostársadalmának legnépesebb táborát alkották. Az endrődi parasztcsizma és lovaglócsizma kiváló minősége miatt keresett termék volt nemcsak a szűk piaci (vásári) körzetben (Mezőtúr, Szarvas, Dévaványa, Körösladány), hanem a Sárrét távolabbi településein (Komádi, Berettyóújfalu, Füzesgyarmat stb.) is. Erre a fejlett kézműipari hagyományokra épült az Endrődi Cipész Szövetkezet, mely virágkorában 1500 embernek adott munkát és termékei világhírnevet adtak Endrődnek.

Jelenleg, a válságok ellenére Gyomaendrőd iparában még mindig számottevő a cipész kisüzemek és cipőkészítő kisvállalkozások száma és termék-előállítása.

Az endrődi lábbelikészítés céhes alapokra épülő hagyománya a 20. század elejére Endrőd legfontosabb kézműiparává tette a mesterséget, majd ezekre a tradicionális értékekre épült fel a világhírű Endrődi Cipész Szövetkezet. A településen ma is működő cipészvállalkozások tovább éltetik a két évszázadra visszatekintő endrődi lábbelikészítő hagyományokat.

Előterjesztés

 

 endrodi csizmadia es cipesz 01   endrodi csizmadia es cipesz 02   endrodi csizmadia es cipesz 03

Ipari és műszaki megoldások

Endrődi csizmadia és cipész hagyományok

endrodi csizmadia es cipesz 01

Az endrődi csizmadia és cipész kézműves mesterségnek jelentős hagyományai vannak. A két egymással összenőtt kézműipar Endrőd község iparostársadalmának legnépesebb táborát alkották. Az endrődi parasztcsizma és lovaglócsizma kiváló minősége miatt keresett termék volt nemcsak a szűk piaci (vásári) körzetben (Mezőtúr, Szarvas, Dévaványa, Körösladány), hanem a Sárrét távolabbi településein (Komádi, Berettyóújfalu, Füzesgyarmat stb.) is. Erre a fejlett kézműipari hagyományokra épült az Endrődi Cipész Szövetkezet, mely virágkorában 1500 embernek adott munkát és termékei világhírnevet adtak Endrődnek.

Bővebben

Úri kaszinó épülete

uri kaszino 01 Úri kaszinó épülete

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A gyomai városrész egyik régi impozáns épülete a Hősök útján álló Úri Kaszinó, mely Gyoma társasági életének fontos színhelye volt.

A Gyomai Úri Kaszinó alapítási éve 1867. A kaszinót az értelmiségiek, köztisztviselők, módos polgárok látogatták. Az Úri Kaszinó tagjai elindítottak és felkaroltak számos városfejlesztő, városszépítő és jótékonysági kezdeményezést. Az 1911-12-es években olyan eredményesen működött a kaszinó, hogy bele mertek vágni a 40 ezer koronás építkezésbe. Az épületet Wagner József békéscsabai építőmester tervezte, Lévai Lajos (1870-1948) építette.

Elegáns, magasföldszintű, alápincézett, kontyolt cseréptetős, jó arányú ház. Az udvar felől lépcső vezetett a kaszinó fő helyiségeibe. A bálteremben tartották a nagyobb rendezvényeket, estélyeket. A kisebb teremben, a szalonban olvasgatni, beszélgetni és játszani lehetett. Az épület nagyméretű ablakai biztosították a termek természetes megvilágítását. A lépcső melletti lejárat az alagsorba vezetett, ahol a konyha, raktár és egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet.

A kaszinóban élénk társasági élet folyt. A hétköznapi kaszinói élet mellett kulturális programok is várták a tagokat és vendégeiket: ünnepségeket, színi előadásokat, hangversenyeket, ünnepi vacsorákat és bálokat rendeztek, jótékony célú estélyeket szerveztek. A kaszinónak országosan is ismert, híres vendégei is voltak. 1927-ben Békés megyei előadói körútja alkalmával Móricz Zsigmond itt tartott felolvasó estet. 1927-ben Istók János szobrának (Hősök szobra) avatási ünnepsége kapcsán a József főherceget és kíséretét, a vármegye és a város prominens személyiségeit látták itt vendégül.

Előterjesztés

 

uri kaszino 01    uri kaszino 02    uri kaszino 03  

 uri kaszino 04   uri kaszino 05   uri kaszino 06   uri kaszino 07

Református Templom épülete

reformatus templom 01 Református Templom épülete

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Hazánk egyik legszebb református temploma a gyomai városrész központjában áll. 1807-1813 között épült Fischer Ágoston kecskeméti építész tervei szerint copfstílusban, 1813. augusztus 8-án szentelték fel. Egyhajós, a templombelsőt boltívekkel tagolták, melyek az elegancia és könnyedség érzetét adják. A templom egyik különlegessége a hajó két oldalán található a kétszintes karzat.

Az 1936-38 közötti külső-belső felújítás során alakult ki a templom jelenlegi állapota. A gyomai születésű polihisztor, Papp Zsigmond presbiter egy évi munkájával járul hozzá a felújításhoz. Ő faragta a tölgyfa ajtókat és az ő érdeme az orgona látványa. A templombelsőt három szín uralja: a fehér a tisztaság és szentség színe, az arany az isteni szín, a piros pedig a Jézus vérét jelképezik. Ugyanekkor parkosították a templomkertet is, ekkor ültették a jegenye vagy tornyostölgyeket, tiszafákat és buxus bokrokat. A templom akusztikája kiváló, több alkalommal volt világi rendezvények (hangversenyek, nemzeti ünnepségek) helyszíne is. A Református Templom épülete műemlékvédelem alatt áll. Gyomaendrőd és a gyomai református közösség egyik ikonikus épülete. Kivitele, története, a település életében betöltött jelentős szerepe miatt is értékes épület.

Előterjesztés

 

reformatus templom 01   reformatus templom 02   reformatus templom 03
reformatus templom 04   reformatus templom 05

Kner-villa épülete (Kner Nyomdaipari Múzeum)

kner villa 01 Kner-villa épülete (Kner Nyomdaipari Múzeum)  

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Kner Imrének, a magyar és egyetemes nyomdatörténet, könyvművészet kiváló alakjának egykori lakóháza – a Gyomai Kner Nyomda szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt található.1925-ben épült népies barokk stílusban, tervezője Kozma Lajos (1884-1948) neves építész, iparművész, grafikus volt.

Kner Imrét szoros barátság fűzte Kozma Lajoshoz, aki korábban megtervezte a gyomai nyomda barokk stílusú könyvdíszeit, így Kner barátját kérte fel családi házának tervezésére is. Kozma a tervezéskor mindig szem előtt tartotta a benne élők személyiségét és szokásait, így Kner Imrével közösen tervezte meg a lakóházat, mely „L” alakú, egyszintes, pincével és padlástér beépítéssel. Az épület külső-belső díszítései emlékeztetnek a barokk könyvdíszekre.

A Kner-villában sok ismert, híres ember megfordult, Knerék a könyvszakmai és a művészeti élet képviselőit gyakran látták vendégül otthonukban. Kner Imre és családja elhurcolásukig, 1944-ig éltek a házban. Az épületet 1952-ben államosították, a helyi tanács kezelésébe került és az 1950-es évek közepétől óvoda működött benne. Az 1960-as évek végén visszakerült a nyomda tulajdonába és 1970-ben nyílt meg benne a múzeum.

Az egykori Kner-villa Gyomaendrőd egyik legszebb épülete. Tervezője és lakója miatt is értékes, különleges.

Előterjesztés

 

kner villa 01   kner villa 02   kner villa 03 

  kner villa 04   kner villa 05 

  kner villa 06   kner villa 07

Jézus Szíve Templom épülete

jezus szive templom 01 Jézus Szíve Templom épülete

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Gyomaendrőd egyik nevezetessége, jelképe a Fő úton álló római katolikus templom. Kapriórai Wodiáner Albert és neje, szül: Boros-Jenői Atzél Zsófia építtette a templomot, akik az árva-és szeretetotthon alapítói is voltak. A templom Hauszmann Alajos neves építész, műegyetemi tanár tervei alapján épült. 1877. május elsején rakták le a templom alapkövét. A felépült templom szentelését Jézus Szíve tiszteletére Lipovniczky István nagyváradi megyéspüspök végezte 1878. október 27-én.

A templom neoreneszánsz stílusú, egyhajós, téglából épült, külső architektúráját a vörös és a sárga színű tégla kombinációja határozza meg. Homlokzata előtt karcsú sisakkal fedett négyszintes torony, melynek első szintjén helyezték el Szent Péter és Szent Pál szobrait. A főhajó két oldalán egy-egy kápolna. A templomhajóhoz csatlakozik a Szent Kereszt tiszteletére emelt négyzet alaprajzú kriptakápolna, ahol az építtető Wodiáner család tagjai nyugszanak.

A hajó festett famennyezetét G. Gregersen, a szentek brüsztjeit Kratzmann Ede készítette. A freskókat és a Jézus Szíve főoltárképet id. Vastagh György festette. Az üvegablakok Kratzmann Ede üvegfestő művész munkái. A karzaton található a templom orgonája, amelyet valószínűleg Jónás István épített, majd 1981-ben Keve József építette át. Kiemelkedő színvonalúak a templom egykorú, nagyrészt Hauszmann Alajos rajzai után készült berendezési tárgyai: oltárok, szószék, padok, gyóntatószék, keresztelőkút, rekesztőrácsok, csillárok, lámpások, gyertyatartók, hímzett templomi zászlók.

A műemléki védelem alatt álló épület nem csak a helyi katolikus közösség, hanem a gyomai közösség, az újratelepült lakosság ikonikus épülete. Sorsa, története jól példázza az újjászületést.

Előterjesztés

 

 jezus szive templom 01   jezus szive templom 02   jezus szive templom 03   jezus szive templom 04  

 jezus szive templom 05   jezus szive templom 06