Kner tér

knerter 01  

Kner tér

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Kner tér központi elhelyezkedése és szépsége miatt igen kedvelt Gyomaendrőd lakóinak és turistáinak körében. 1999-ben, Kner Albert centenáriumi ünnepségén merült fel a tér kialakításának gondolata, és a megvalósítás után, 2005. május 27-én került sor a tér avatására. Sziráczki Mihály táj- és kertépítő mérnök kellemes pihenő-és emléktérré alakította az egykori piacteret

A háromszög alakú, 2500 m2-es tér szélesebb, Hősök útja felőli részén állnak a Kner emlékfák és itt található a Kner emlékkő. Az emlékmű Kis Nagy András alkotása, 1982-ben készült a nyomda alapításának száz éves jubileuma alkalmából. Kner Izidort és elsőszülött fiát, Kner Imrét egy-egy süttői mészkőből faragott könyv jeleníti meg. A jelképes könyveket bronzból készített domborműveik és munkásságukra utaló szövegek díszítik, melyekhez Zigány Edit Egyetemi-antikvához közelálló, fémből öntött betűit használták. A Fő út-Tompa kereszteződéséből helyezték át új helyére. A tér liget felőli oldalára került a Tudás kútja. A Kner ihletésű és a kneri örökséget szimbolizáló csobogókút Kungl György Munkácsy-díjas szobrász alkotása. A kutat burkoló gránitlapokon betűk jelennek meg, a kút káváján, nyomdai betűket idéző, kiemelkedő bronz betűkkel Kner Imre nyomdász, tipográfus ismert gondolata olvasható: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.”

A tér Hősök útja felőli oldalán, a Kner család több tagjának emlékére hársfákat ültettek. 1999-ben Kner Albert, felesége Susan, Kner Erzsébet és Haiman György, 2005-ben Kner Endre emlékére, majd 2014-ben Papp Lajos emlékére, aki közel két évtizedig volt a nyomda igazgatója.

A tér központi elhelyezkedése, szépsége, a rendezett térszerkezet és a Kner család szellemiségéhez kapcsolódó térelemek a méltó megemlékezés mellett a pihenés kellemes helyszínét is biztosítják. A Kner tér a város a Knerek, a nyomda iránti erős kötödését, tiszteletét is kifejezi.

Előterjesztés

 

knerter 01    knerter 02   knerter 03

knerter 04   knerter 05   knerter 06

Hősök Emlékműve (Gyoma)

hosokemlekmuve gyoma 05  

Hősök Emlékműve (Gyoma)

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Gyoma legrégibb köztéri szobra a Fő út és a Hősök útja kereszteződésében, a református templom kertjében található. Istók János alkotása az 1848-49-es szabadságharc katonáinak és az első világháború hősi halottainak állít emléket állít, 1927. november 20-án avatták. 1990-ben hozzáillesztették Varga Géza alkotását, két domborművet a II. világháborús áldozatok neveivel, így az emlékmű a három nagy háború gyomai áldozatainak mementója.

Gyoma legrégibb köztéri szobra a település központjában, a Fő út és a Hősök útja kereszteződésében, a református templom kertjében található. Gyoma is csatlakozott ahhoz az országos akcióhoz, hogy emlékművet emeljen az első világháborúban elhunyt hősöknek. Kner Izidor a szoborállítás kezdeményezője, majd a helyi szoborbizottság elnöke volt. A szobor elkészítéséhez és az avatóünnepség méltó megrendezéséhez gyűjtést szerveztek. Az avató ünnepséget 1927. november 20-án tartották, József főherceg mondott ünnepi beszédet, majd leleplezte a szobrot. Istók János alkotása kétalakos, nemcsak az első világháború hőseinek, hanem az 1848-49-es szabadságharc katonáinak is emléket állít. Azt az elképzelt pillanatot ábrázolja, amikor az idősebb (szabadságharcos) katonától a fiatalabb (első világháborús) katona átveszi a kardot. Jelképezve, hogy a haza szabadságának védelme kortól, generációtól független. A kőtalapzatokon az első világháborúban elesett hősök neve olvasható.

1990-ben hozzáillesztették Varga Géza alkotását, két domborművet a II. világháborús áldozatok neveivel. Így az emlékmű a három nagy háború gyomai áldozatainak mementója: „1848—49-iki szabadságharcunk és az 1914-18-iki világháború hősi halottainak és a második világháború áldozatainak”. Az emlékművet 2018-ban, az első világháború befejezésének centenáriumi évében felújították.

Az apák, férjek és fiúk elvesztése miatti fájdalom kitörölhetetlen a családok emlékezetéből, de a veszteség a helyi közösséget is összekovácsolta, a hősök iránti tisztelet napjainkig itt él. A háborús áldozatok emlékhelye napjainkban is a városi ünnepségek, koszorúzások helyszíne, a város egyik nevezetessége, történelmének szószólója.

Előterjesztés

 

hosokemlekmuve gyoma 01   hosokemlekmuve gyoma 02   hosokemlekmuve gyoma 03

hosokemlekmuve gyoma 04   hosokemlekmuve gyoma 05   hosokemlekmuve gyoma 06

 

 

 

Hősök Emlékműve (Endrőd)

hosokemlekmuve endrod 01  

Hősök Emlékműve (Endrőd)

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

 

A Hősök terén található az I. világháborúban elhunyt endrődi hősök emlékműve. Horváth Géza alkotását 1925. október 4-én avatták.

A Hősök terén található az I. világháborúban elhunyt endrődi hősök emlékműve. A háborút követően hazánk szinte valamennyi települése szobrot, emlékművet állított az első világháborúban elhunyt katonák emlékére, ehhez az országos akcióhoz csatlakozott Endrőd lakossága is. Az avatási ünnepség 1925. október 4-én volt. Horváth Géza alkotása egy őrt álló magyar bakát ábrázol, aki egy kőoszlop előtt áll. Az oszlop oldalain olvasható annak a több száz, endrődi hős neve, akik odavesztek a háborúban. Talán nem is volt olyan család, ahol ne lett volna egy vagy több férfi első világháborús katona, háborúból hazaérkező sebesült, rokkant, vagy elesett hős. A feliratokat 2018-ban felújíttatta az önkormányzat. A szobor és környezete napjainkban is a városi ünnepségek, nemzeti ünnepek helyszíne.

Halottak napján és a Hősök emléknapján virágok és mécsesek veszik körül az emlékművet, így emlékeznek a hazájukért életüket feláldozó katonákra családtagjaik mellett Gyomaendrőd város vezetői és lakói. Endrőd egyik nevezetessége az emlékmű, mely az összetartozás egyik jelképe.

Előterjesztés

hosokemlekmuve endrod 01     hosokemlekmuve endrod 02     hosokemlekmuve endrod 03

 hosokemlekmuve endrod 04     hosokemlekmuve endrod 05     hosokemlekmuve endrod 06

 

 

Hantoskerti termálkút

hantoskerti termalkut 01  

Hantoskerti termálkút

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A gyomai városrész központjában, az Áchim utca elején található a Hantoskerti termálkút. Elődje a Holler szálloda mellett működött, 1958-ban nyitották meg, ahonnan bárki hazaviheti a termálvizet. Városunk életében több évtizede jelentős szerepet tölt be a Hantoskerti termálkút. A kútból származó gyógyvíz hatása és többcélú felhasználása miatt is jelentős.

Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, ami helyett termálvízet találtak. A lakosság részére közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet. 1960-ban nyilvánították gyógyvízzé. A kút nagyon hamar fontossá és népszerűvé vált a gyomai lakosok körében, a társasági élet egyik kedvelt helyszínévé vált, „melegkút” néven. Az évtizedek alatt elhasználódott, kevéssé esztétikus kutat áthelyezték az utca szemben lévő oldalára. A műszaki megújítás, modernizálás mellett esztétikusan alakították ki a kút környezetét is. A két kifolyóval rendelkező közösségi kút központi részén Ercsey Ferenc csíkszeredai szobrász bőségszarut tartó nőalakot ábrázoló tölgyfa szobra található. A talapzaton lévő márványtáblán a kút és a termálvíz jellemzői olvashatók. 2015-ben egy újabb felújítás során kicserélték a vízelvezetőket és térkövezték a területet.

 

Előterjesztés

 

hantoskerti termalkut 01     hantoskerti termalkut 02

hantoskerti termalkut 03     hantoskerti termalkut 04

Gyomai Evangélikus Templom épülete

gyomai evangtemplom 03   

Gyomai Evangélikus Templom épülete

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Mezőberényből Gyomára áttelepült német, evangélikus vallású emberek 1862-ben templomot építettek. 1887-ben jelentős kár érte, kigyulladt a teteje és elpusztult a teljes berendezése. A leégett templom az összefogásnak köszönhetően újjá épült, 1888. december 2-án szentelték fel.

Csepcsányi Tamás – 1829-1936 között Stockhammer Ferdinánd jószágkormányzója –1830-ban, Mezőberényből német, evangélikus vallású lakosokat telepített Gyomára. 1840-ben lelkészséget szerveztek számukra, később templomot építettek, amit 1862-ben avattak fel. 1887-ben jelentős kár érte, kigyulladt a teteje és elpusztult a teljes berendezése. A leégett templom az összefogásnak köszönhetően újjá épült, 1888. december 2-án szentelték fel.

Mai formáját többszöri átalakítás során nyerte el. A karzatépítéssel növelték a befogadó képességet, 1890-ben orgona készült. Megemelték a belmagasságoz is. A véghomlokzat megjelenése egyszerű, négy toszkan pilaszter fut fel az övpárkányig. A fanyílászárók romantikus stílusúak, a hajó homlokzatai ellenben klasszicizáló barokk stílusúak. A toronysisak barokkizáló, szögletes, párkányt imitáló párnataggal rendelkezik. A legfelső toronyszint órapárkánnyal lett lezárva. 1914-ben templomtető rézfedést kapott, forgószél tépte le a tetőt. A nagyharang 310 kg-os, 81 cm alsó átmérőjű, b1 alaphangú. Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1921-ben. A kisharang 155 kg-os, 65 cm alsó átmérőjű, d2 alaphangú, Thury János és fia öntötték 1887-ben. A templomnak jelenleg is ez a két harangja van, motorral szólaltatják meg őket. Az orgonát 2000-ben, a toronyórát 2017-ben újították fel.

A templom mind Gyomaendrőd, mind az úgynevezett „német-város” ikonikus épülete, a Fő úton található. Története szorosan összefonódik a város német származású lakóinak múltjával és jelenével. A templom falán és az épület mellett márványtáblák emlékeznek a múlt tragikus eseményeiről és a gyomai áldozatokról. A templom a Fő út 178 szám alatt található, az épület helyi védelem alatt áll.


Előterjesztés

 

https://gyoma.lutheran.hu/templomunk
     

Varjú Vilmos sportpályafutása

varju vilmos 01  

Varjú Vilmos sportpályafutása

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Az endrődi származású Varjú Vilmos az 1960-as évek egyik legeredményesebb európai súlylökője volt. 1953-tól a Közért, majd a Vörös Meteor Közért, illetve 1969-től az Újpesti Dózsa súlylökőjeként versenyzett. 1957 és 1974 között negyvenkilenc alkalommal viselhette a címeres mezt. Három olimpián (1964. Tokió, 1968 Mexikó, 1972. München) szerepelt eredményesen.

Varjú Vilmos 1937. június 10-én született Gyulán. Szüleivel Endrődön élt, innen került a fővárosba. A budapesti Közgazdasági Technikumban érettségizett 1962-ben. 1969-től a Belügyminisztérium alkalmazottja volt, 1975-től nyomozóként dolgozott. 1981-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, 1987-ben őrnagyi rangban nyugdíjazták. 1994. február 17.-én hunyt el Budapesten. Budapesten működik a nevét viselő, egykori olimpiai játékokon részt vett sportolókat, sportvezetőket tömörítő egyesület, a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Társaság méltón őrzi emlékét. 1953-tól a Közért, majd a Vörös Meteor Közért, illetve 1969-től az Újpesti Dózsa súlylökőjeként versenyzett. Az 1960-as évek egyik legeredményesebb európai súlylökője volt. 1957 és 1974 között negyvenkilenc alkalommal viselhette a címeres mezt. Tizennégyszeres magyar bajnok (1958-1960, 1963-1972). Tizenhétszeres magyar csúcstartó, háromszoros Európa-csúcstartó. Magyar dobóatlétaként ő szerzett elsőként Európa-bajnoki címet. Három olimpián (1964. Tokió, 1968. Mexikó, 1972. München) vett részt. 1964-ben Tokióban a harmadik helyen végzett, ezzel a nyári olimpiák történetében ő lett a második, aki férfi súlylökésben nem amerikai sportolóként érmet tudott szerezni. Elért eredményeit számos díjjal ismerték el: Sport Érdemérem Arany Fokozat 1964; Sport Érdemérem Ezüst Fokozat 1971 és 1975; Érdemes sportoló 1968, 1970, 1972; Kekkonen Finn Köztársasági Elnök díja 1966. Ezen kívül az „Év sportolója” és a „Sport újságírók díj” tulajdonosa.

Sport sikerei és endrődi származása miatt Gyomaendrőd lakói ma is nagy tisztelettel emlékeznek rá. 1994-ben Gyomaendrődért Emlékplakettel, 2003-ban posztumusz díszpolgári címmel ismereték el sportfályafutását. Eredményei ma is példaértékűek, a fiatal generációnak példát adhatnak sikerei. Életútja, eredményei büszkeséggel töltenek el minden sportszerető embert.

 

Előterjesztés

 

varju vilmos 01     varju vilmos 02     varju vilmos 03

 

Varga Lajos sportpályafutása

varga lajos 01  

Varga Lajos sportpályafutása

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Varga Lajos tanár, tornász, olimpikon, edző, tizenháromszoros mesterfokú országos bajnok, több nemzetközi verseny győztese volt. 1959-től 1964-ig a magyar tornász válogatott egyik legeredményesebb tagja volt, részt vett a Rómában és Tokióban rendezett olimpián. 1960-1988 között testnevelő tanárként és sporttisztként dolgozott, 1988-1999 UTE torna szakosztályának vezetőedzője volt. Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött Gyomaendrődre, ahol ismét felpezsdítette a tornasportot. Több száz gyerekkel ismertette és szerettette meg a rendszeres sportolást. A városi Sportcsarnok 2008 óta viseli a nevét.

Varga Lajos tanár, tornász, olimpikon, edző, tizenháromszoros mesterfokú országos bajnok, több nemzetközi verseny győztese volt. 1933. november 23-án született Gyomán. Már gyermekkorában kapcsolatba került a sporttal. Később a Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnáziumban tanult, ahol Tulit Péter tanítványa volt. 1957-ben Pécsről került az Újpesti Dózsa Sport Clubba, ahol számos kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményt ért el.

1959-től 1964-ig a magyar tornász válogatott egyik legeredményesebb tagja volt. Sportpályafutása során több mint tíz országos bajnoki címet nyert, részt vett számos versenyen. 1959-ben részt vett az Európa Bajnokságon, majd egy évvel később olimpiai induló lett. 1960-ban Rómában a magyar csapat a 12., míg 1964-ben Tokióban a 9. helyezést szerezte meg. Varga Lajos mindkét olimpián meghatározó szerepet játszott. 43-szoros válogatott tornász volt.

A sportolás és a munka mellett tanult. 1963-ban végzett a Magyar Testnevelési Főiskolán, szakedzői oklevelet és testnevelő tanári diplomát is szerzett. 1960-1988 között testnevelő tanárként és sporttisztként dolgozott a különböző szintű rendőr iskolákban. 1988-1999 UTE torna szakosztályának vezetőedzője volt.

Több évtizedes edzői tevékenysége során több száz gyerekkel ismertette és szerettette meg a rendszeres sportolást és ezt a nagy figyelmet, pontosságot és összpontosítást igénylő sportágat. Az UTE edzőjeként minden nyáron – kb. 30 alkalommal – elhozta a gyomai edzőtáborba a budapesti fiatal sportolókat.

A sport terén végzett munkásságát számos díjjal ismerték el: megkapta a Magyar Köztársaság Érdemérem Arany Fokozatát, a Testnevelés és a Sport kiváló dolgozója lett, A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, bronz fokozata és az Újpesti Torna Egylet örökös bajnoka megtisztelő cím birtokosa lett.

Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött Gyomaendrődre, ahol ismét felpezsdítette a tornasportot, amit a város 1996-ban Gyomaendrődért Emlékplakettel ismert el. 2006. február 7-én hunyt el. 2008. június 11-én a városi sportcsarnok felvette a nevét, melynek falán tiszteletére emléktáblát is avattak. Több alkalommal rendeztek tornaversenyt az emlékére.

Varga Lajos sportpályafutására, elért eredményeire büszke szülővárosa. A edzői munkája hozzájárult ahhoz, hogy a sport – ezen belül a tornasport népszerűbbé váljon településünkön és példát adjon a fiatal generáció számára.

 
Előterjesztés

 

varga lajos 01     varga lajos 02     varga lajos 03

varga lajos 04     varga lajos 05

 

Sport

 

Varga Lajos sportpályafutása

varga lajos 01Varga Lajos tanár, tornász, olimpikon, edző, tizenháromszoros mesterfokú országos bajnok, több nemzetközi verseny győztese volt. 1959-től 1964-ig a magyar tornász válogatott egyik legeredményesebb tagja volt, részt vett a Rómában és Tokióban rendezett olimpián. 1960-1988 között testnevelő tanárként és sporttisztként dolgozott, 1988-1999 UTE torna szakosztályának vezetőedzője volt. Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött Gyomaendrődre, ahol ismét felpezsdítette a tornasportot. Több száz gyerekkel ismertette és szerettette meg a rendszeres sportolást. A városi Sportcsarnok 2008 óta viseli a nevét.

 

Bővebben

 

 

Varjú Vilmos sportpályafutása

 

varju vilmos 01Az endrődi származású Varjú Vilmos az 1960-as évek egyik legeredményesebb európai súlylökője volt. 1953-tól a Közért, majd a Vörös Meteor Közért, illetve 1969-től az Újpesti Dózsa súlylökőjeként versenyzett. 1957 és 1974 között negyvenkilenc alkalommal viselhette a címeres mezt. Három olimpián (1964. Tokió, 1968 Mexikó, 1972. München) szerepelt eredményesen.

 

Bővebben

 

 

Magyarbiliárd játék és sport

magyarbiliard jatek es sport 1A vélhetően német közvetítéssel Magyarországra került játék a hazai, speciális szabályai és a játékmódja miatt magyar játékká vált. A rendszerváltás előtti időszakban csak ez a biliárdfajta létezett Magyarországon - bábuval, vagy bábu nélkül (karambolként) játszották. Bábus változata A Dél-Alföldön, leginkább a Viharsarok térségében terjedt el.

Bővebben

Gyomaendrődi Sajt-és Túrófesztivál

gyomaendrodi sajt es turo fesztival 01 Gyomaendrődi Sajt-és Túrófesztivál

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület

A tavasz beköszöntével Gyomaendrődön évről-évre újraéled a sajtkészítés mesterségének hagyománya, amelyet egy három napos rendezvénnyel ünnepelünk meg itt, a Hármas-Körös ölelésében fekvő alföldi kis városunkban. Az ország eme, a Körös holtágak által formált kis szigetén fennmaradtak azok a jellegzetes, tradicionális családi gazdálkodások, ahol az emberek még kétkezi munkával biztosítják saját megélhetésüket. Ez nagy felelősség és egyfajta kötelesség is egyben, melyet a sajtkészítés iránti szeretet tesz teljessé. Pédaértékű lelkesedésük és elhivatottságuk tiszteletére 1999 óta évről-évre megrendezésre kerül a sajt-és túrófesztivál, melyen számos hazai és külföldi sajtkészítő mester képviselteti ezt a hagyományőrző szakmát.

Előterjesztés

 

gyomaendrodi sajt es turo fesztival 01   gyomaendrodi sajt es turo fesztival 02   gyomaendrodi sajt es turo fesztival 03

  gyomaendrodi sajt es turo fesztival 04   gyomaendrodi sajt es turo fesztival 05

Turizmus és vendéglátás

Gyomaendrődi Sajt-és Túrófesztivál

gyomaendrodi sajt es turo fesztival 01

A tavasz beköszöntével Gyomaendrődön évről-évre újraéled a sajtkészítés mesterségének hagyománya, amelyet egy három napos rendezvénnyel ünnepelünk meg itt, a Hármas-Körös ölelésében fekvő alföldi kis városunkban. Az ország eme, a Körös holtágak által formált kis szigetén fennmaradtak azok a jellegzetes, tradicionális családi gazdálkodások, ahol az emberek még kétkezi munkával biztosítják saját megélhetésüket.

Bővebben

 

Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny

halfozo verseny 41998. augusztus 21-én rendezték meg első alkalommal Gyomaendrődön a Nemzetközi Halfőző Versenyt. Ötletgazdája Tímár János vendéglős volt, szakértelmének, széles ismeretségi körének és kapcsolati tőkéjének köszönhetően a halfőző verseny hazai és nemzetközi érdeklődést keltett, a versenyekre több országból érkeztek.

Bővebben

Hősök útja hársfasor

hosok utja harsfasor 01 Hősök útja hársfasor

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A történelmi és természeti értékkel bíró, helyi védelem alatt álló hársfasor Gyomaendrőd egyik jellegzetessége. A város legszebb, árnyas fákkal szegélyezett utcája a Hősök útja. Az első világháborúban elesettek emlékére ültetett hársfasor emléket állít a hazájukért életüket adó gyomai háborús hősöknek.

A Hősök út melletti Kner emléktéren a Kner család emlékére szintén hársfákat ültettek, ezzel is erősítve azt a gesztust, amelyet Kner Izidor és az egykori Gyoma elöljárói a hősök emlékére tettek. A hársfasor természeti, kulturális, történelmi érték. Az élő mementók – városunk egyik látványosságaként – szolgálják az emlékezést és erősítik városunk lakóinak lokálpatriotizmusát.

Előterjesztés

 

hosok utja harsfasor 01   hosok utja harsfasor 02   hosok utja harsfasor 03

hosok utja harsfasor 04   hosok utja harsfasor 05

Erzsébet-ligeti lombkorona tanösvény és kilátó

erzsebet liget kilato 01 Erzsébet-ligeti lombkorona tanösvény és kilátó

Értéktárba kerülés ideje:

2016. Gyomaendrődi Értéktár


Előterjesztő:

Nagyné Perjési Anikó

A gyomaendrődi Erzsébet liget része annak a történelmi parkhálózatnak, amit a meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére hoztak létre országszerte a múlt század elején. Az itt kialakított 1000 méter hosszú tanösvény, 200 m hosszú lombkorona tanösvény, vízi tanösvény és 15 m magas kilátó a mai kor követelményeinek megfelelően az 1891-es elhatározást, miszerint közösségi teret hoznak létre, élesztette fel.

A város felől, a „Sóhajok hídján”keresztül közelíthető meg, mely híd megújult, és része a tanösvénynek. A megépített komplex fejlesztés célja, hogy a helyi lakosság és az ide látogató turisták ne csak az árnyékot keressék a fák alatt, hanem hallják meg a madarak énekét, lássák meg a fatörzsön rohanó szarvasbogarat, és ismerjék meg fáinkat. Nagyon jelentősnek tartjuk azt, hogy a tanösvény bejárása során a látogatók az ismerteteket élményszerűen, akár újszerű, szokatlan módszerek segítségével sajátítsák el, a látogatás során szerezzenek minél több valóságos élményt. A tanösvényen általában a terület legismertebb virágos növényeiről, madarairól, állatairól és a település történetének egyes elemeiről, hagyományairól, népviseletéről adunk ismereteket, miközben a látogatók gyönyörködni tudnak a természet szépségeiben.

Előterjesztés

 

erzsebet liget kilato 01   erzsebet liget kilato 02   erzsebet liget kilato 03

erzsebet liget kilato 04   erzsebet liget kilato 05   erzsebet liget kilato 06