Kezdőlap

Kulturális örökség

Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai

endrodi nepi vallas hagyomanyai 01

Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.

Bővebben

 

 

Kállai Ferenc hagyaték

kallai ferenc hagyatek 01

Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.

Bővebben

 

 

 

Papp Zsigmond hagyaték

papp zsigmond hagyatek 01

A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.

Bővebben

 

 

 

 

Endrődi Füzetek könyvsorozat

endrodi fuzetek 01

Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.

Bővebben

 

 

 

 

Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus

gyomaendrodi zenebaratok kamarakorus 01

A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja.

Bővebben

 

 

A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában

knerek kulturalis oroksege 01

Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.

Bővebben

 

 

 

Körösmenti Táncegyüttes

korosmenti tancegyuttes 01

Kiemelkedően értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében elért. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban.

Bővebben

 

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor

szilasok

A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor igen különleges 5 db haloból álló halom-együttes, mely meghatározó szerepet töltött be Gyomaendrőd és a megelőző korok életében. A halom együttes a Jozefiánus térképeken is megtalálható, mivel a tájékozódási pontok voltak. Több ezer éves halmokról van szó, mely nagy valószínűséggel a tell-típusú halmok közé voltak sorolhatók. A halmok több ezer éves tanúi a környékbeli folyamatoknak.

Bővebben

 

Aranka Játékbaba Múzeum

aranka jatekbaba muzeum 01

A babagyűjteményt Dr. Latorcai-Ujházy Aranka és Dr. Latorcai János ajándékozta Gyomaendrőd városának 2016-ban. Az ajándékozók gondoskodtak a babák esztétikus bemutatásához szükséges installációról, különféle díszítő elemekről és egy interaktív babasarok kialakításáról is.

Bővebben

 

Endrődi szőttesminták

endrodi szottesmintak 01

Endrőd néprajzi emlékeiből gyönyörű szőttesek maradtak fenn, melyek motívum és színvilága néprajzi és helytörténeti szempontból is különleges. Az endrődi emberek a házi szőtteseket nagy értéknek tartották, mert ott voltlak a mindennapi életükben, használati tárgyak voltak, díszítették velük a lakást, és fontos szerepük volt a konyhában is. Endrődön a szőttesek készítésénél a piros színt használták, a fehér és piros színösszetétel igen ízléses és elegáns.

Bővebben

 

Színfolt Mazsorett Táncegyesület

szinfolt mazsorett 01

Az 1994-ben alapított Színfolt Mazsorett Táncegyüttes a mazsorett kultúra megőrzésében, terjesztésében, a gyomaendrődi kulturális élet színvonalának emelésében elért eredményei tiszteletre, elismerésre méltóak. Nem csak a város kulturális életének meghatározó formálói, nevük ismert a hazai mazsorett együttesek körében is. Ugyanakkor Európa számos országában felléptek már, messzire repítve városunk hírét.

Bővebben

 

Márton Gábor helytörténeti munkássága

marton gabor 01Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt.

Bővebben

 

Határ Győző Városi Könyvtár

hatar gyozo varosi konyvtar 05A Határ Győző Városi Könyvtár megfelel a mai könyvtári terminológia egyik népszerű szlogenjének, mely úgy szól: „A könyvtár a harmadik hely.” Ennek megfelelően az intézmény az otthon és a a munkahely után a harmadik legfontosabb tartózkodási helye lehet a polgároknak, ahol nemcsak kulturálódhatnak, információkhoz juthatnak, szórakozhatnak, hanem társas életet is élhetnek, találkozókat is szervezhetnek.

Bővebben

 

Endrődi Tájház

endrodi tajhaz 1Az Endrődi Tájház a város egyetlen népi műemléke, mely megőrizte az egykori Endrőd hagyományos paraszti építészetének utolsó példányát. Az impozáns épület országos és helyi védettség alatt áll. A múzeumként működő tájház kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival, kulturális programjaival a helyi hagyományok őrzését és átadását végzi. A város kulturális életének egyik színtere, ahol a helyi értékek, tárgyi és szellemi örökségünk őrző és bemutatóhelyeként működik már több mint negyven éve. A tájház és néprajzi gyűjteménye a város néprajzi és helytörténeti értéktára, ahol folyamatosan gyűjtik, feldolgozzák és őrzik a lokális paraszti kultúra emlékeit.

Bővebben

 

Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely

endrodi ciganyzenesz hagyomanyok es emlekhely 1Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et.

Bővebben

 

Tímár Máté irodalmi munkássága

timar mate irodalmi munkassaga 1Tímár Máté 1922. november 22-én született Endrődön. Tizenévesen már verseket is írt, amelyek a korabeli, környékbeli lapokban jelentek meg. Első kötete 1958-ban jelent meg, a Majoros Ádám krónikája címmel, Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok ... alcímmel. A kritika jól fogadta és üdvözölte elbeszélő tehetségét, életszerű történetformálását, színes, hajlékony nyelvezetét.

Bővebben