Kezdőlap

Rózsahegyi Kálmán

rozsahegyi_kalman_150

Rózsahegyi Kálmán színész, színészpedagógus, író (1873-1961)

Endrődön született 1873. október 6-án. Endrődön élt falusi gyerekként, ahol a magyar őserő, a falu harangja, a gulya kolompja, a pásztorember tilinkója, az egyszerű magyar paraszt élete, szerelme, halála, öröme és bánata egyszerre ragadta meg.

Apja: Uhrin József. Anyja: Grósz Zsani . Nevelőapja Rózsahegyi Ödön színész lett - tőle kapta vezetéknevét. Gyermekei: László, Marica és Zsuzsa.

Rózsahegyi Kálmán dokumentumok
Zörög a haraszt... (pdf)
Amerika és én (pdf)
Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán

 

Rózsahegyi Kálmán, színésszé válásáról így vallott:

Hogy lettem színész? Véletlenül. Édesanyám férjhez ment egy színészhez. Hatéves koromban már játszottam... Vidéki vándorlás, kocsiszínek, kocsmák, daltársulatok, az ősi ripacsok társaságába volt kamaszkorom. Anyám, húgom, öcsém és én lettünk később a társulat. És elindultunk Thespis kordéján, szerte az országban, hirdetni a magyar szót, a magyar színészetet."

A kis Kálmánnak csodás gyermekkor adatott: az iskolába be sem íratták, írni-olvasni anyjától tanult meg.
A színpadon tehetségesnek bizonyult, már egész kicsi korában fellépett, s ahogy cseperedett, egyre nagyobb feladatokat kapott. Útját egészen a Színiakadémiára való beiratkozásáig egyengették, diplomáját 1892-ben kapta meg.

Színi pályáját a Dobó Sándor társulatnál kezdte, majd Debrecenben, Miskolcon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Nagyváradon működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operett szerepeket játszott. 1900-ban tagja, majd 1923-ban a Magyar Nemzeti Színház örökös tagja lett. 1925-ben Endrőd díszpolgárává választották, az egész falu ünnepelte. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, ahol 30 fellépésre kérték fel. 1935 után különböző magánszínházakban kapott szerepeket.

Származása miatt a II. világháború alatt nem léphetett színpadra. A háborút követő évtizedekben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban.

Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.
Szerepei formálásában Újházi Ede (1841-1915) tanítványa volt.
A realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője lett, aki nem a szó, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játék művésze volt. Skálája meglehetősen széles kört - a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felölelt. Bevitte a színházba az egyszerűséget, a közvetlenséget, a színpadi játék őszinteségét, amelyet szülőföldjéről vitt magával. Élete végéig megőrizte ízes endrődi beszédét.

Feleségével, Hevesi Angélával (Drági), színiiskolát alapított (1909), amelyből öt évtizeden keresztül sok jeles művész került ki. Humorral, szeretettel, őszinte együttérzéssel nevelték fel a fiatal színészjelöltek egész sorát. Akinek nem volt pénze azt ingyen tanította, csak ezt feleségének nem volt szabad megtudnia. Minden hónapban zsebből adta oda a kezükbe a tandíjat, akik azt rögtön befizették.
Hevesi Angéla korát megelőzve művelt, okos, modern és sokoldalú "színész feleség" volt. Zseniálisan irányította a nagy művész életét és megteremtette körülötte az őt megillető légkört.
1960-ban kapta meg a Kiváló művész címet. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas-Raskó díj 1901-ben.

1961-ben, 88 éves korában halt meg Budapesten. Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (1-1-271.) Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

1997-ben Gyomaendrőd 3. sz. Általános Iskolája és Diákotthona felvette Rózsahegyi Kálmán nevét. Az iskola aulájában és előcsarnokában állandó kiállítás mutatja be életét. Az anyagot magángyűjtőktől, a Színháztörténeti Intézettől és Rózsahegyi Maricától kapták. Évenként megrendezik a Rózsahegyi-napokat, amelyre a volt endrődi diákok hazalátogatnak és Rózsahegyi Kálmán unokája - Rózsahegyi Marica - is rendszeresen részt vesz.
Az iskola előtt létesített szobor-park első mellszobra Rózsahegyi Kálmánt ábrázolja a nélkülözhetetlen pipájával.

Hosszú színészi pályájának számtalan híres szerepét, úgy a színpadon, mint filmekben, fel sem lehet sorolni. Néhány ezek közül.

Főbb színpadi szerepei:

Zuboly (Szentivánéji álom)
Sírásó (Hamlet)
Bolond (Lear és Vízkereszt)
A fiatal és öreg Gobbo (Velencei kalmár);
Scapin (Moliêre : Scapin furfangjai);
Jakab mester (Moliêre : A fösvény)
címszerep (Halévy : Constantin abbé)
címszerep (Poole Pry Pál)
Peleskei nótárius (Gaál József)
Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi : A bor)
Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Boly Gáspár (Harsányi : A vén gazember);
Berci bácsi (Móricz : Rokonok)
Rageneau (Rostand : Cyrano)
Kronosz (Offenbach: Orfeusz az alvilágban)

A következő filmekben találkozhatunk vele:

1. Szökött katona (1914)
2. Alvajáró (Kolozsvár, 1915)
3. Jó éjt, Muki! (1915)
4. Liliomfi (1916)
5. Petőfi-dalciklus (1916)
6. Lady Violetta (1922)
7. A cigány (1925)
8. Csókolj meg, édes! – Szobi, a kocsmáros (1932)
9. A bor – Göre Gábor, bíró (1933)
10. Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) - Simon, földbirtokos (1933)
11. Búzavirág – Péter (1934)
12. A nagymama – Koszta Sámuel (1935)
13. Az okos mama – (1935)
14. Az új földesúr - Kampós (1935)
15. Az aranyember - Fabula (1936)
16. Légy jó mindhalálig - Valkay tanár úr (1936)
17. Három sárkány - Borza (1936)
18. Sárga csikó - Gelencséry, pusztabíró (1936)
19. Szenzáció - Katica apja (Emlékül Katicának-epizód) (1936)
20. Tisztelet a kivételnek - Kántor János (1936)
21. 3:1 a szerelem javára - Máté bácsi (1937)
22. Egy lány elindul – Gara (1937)
23. Az én lányom nem olyan - Harcsa, a kocsis (1937)
24. Pusztai szél (1937)
25. Tokaji rapszódia (1937)
26. Torockói menyasszony - Bárány Mózes, András apja (1937)
27. Viki - Zsiga bácsi (1937)
28. Falu rossza – Gonosz Pista (1938)
29. Fekete gyémántok – Pali bácsi (1938)
30. Piros bugyerrális (1938)
31. Süt a nap – tanító (1938)
32. Szívet szívért (1938)
33. Te csak pipálj, Ladányi! - Ladányi Mihály, földbirtokos (1938)
34. Vadrózsa - Ábris nagypapa (1938)
35. Varjú a toronyórán - inas (fekete-fehér, magyar játékfilm, 79 perc, 1938)
36. Érik a kalász - (1939)
37. Halálos tavasz – plébános (1939)
38. Rajkórapszódia (1939)
39. Tiszavirág – halász (1939)
40. Férjet keresek - Kató apja (1940)
41. Göre Gábor visszatér – Füssi bíró (1940)
42. Gyurkovics fiúk - Nektáriusz bácsi (1940)
43. Igen vagy nem – Vidéki földbirtokos (1940)
44. Jöjjön elsején! - Kató apja (1940)
45. Rózsafabot – Berek István (1940)
46. Sárga rózsa (1940)
47. Zárt tárgyalás - Doktor (1940)
48. A cigány - Zsiga - Rózsi apja (1941)
49. Dankó Pista - Marci bácsi (1941)
50. Európa nem válaszol - János bácsi, amerikás magyar (1941)
51. A kegyelmes úr rokona – Kublics (1941)
52. Régi nyár – főpincér (1941)
53. A tanítónő – főúr (1945)
54. Ezt akarjuk (1947)
55. Könnyű múzsa (1947)
56. Beszterce ostroma (1948)
57. Állami áruház (1952)
58. Liliomfi - esküdt (1954)
59. Budapesti tavasz (1955)
60. Mese a 12 találatról (1955)
61. Micsoda éjszaka (1958)
62. Az örök Jávor – nagyapa - összeállítás Jávor Pál (1902-1959) halálának ötvenedik évfordulója alkalmából (MTV m2 - 2009)

Az amerikai turnéjáról az Amerika és én címmel a Pesti Hírlap Vasárnapja 1926. december 12. és 1927. május 1. között megjelent számaiban számolt be. Írásait Márton Gábor szerkesztette kézirattá.
1942-ben megjelent Zörög a haraszt... című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.
„Mesélő jókedvében néha elkalandozik és színházi emlékeit is beleszövi vadásztörténeteibe. Ezek a fejezetek külön érdekességei, értékei a könyvnek" (borítón)

Életéről Márton Gábor írt könyvet, amely két alkalommal került kiadásra. Gyűjteményünkben az eredeti kéziratot tettük közzé.